Ónadi Sándor
A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem összefogásával indult el a 2023. évben a Történelmi források a digitális térben: létező modellek, lehetséges megoldások című kurzus. A kurzus célja, hogy a részt vevő történész doktoranduszokkal megismertesse az adatbázis-építés alapjait, valamint olyan eszközök elsajátítását kínálja, amelyek segítségül lesznek későbbi kutatásaikban.
Az ötlet maga egy 2022. október 28-30. között Grazban megrendezett, „Digital Diplomatics 2022” című konferencián fogant meg, amelyen előadóként részt vett Hunyadi Zsolt (SZTE) és Novák Ádám (ELKH-DE „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete) is. Az esemény legnagyobb tanulsága a digitális bölcsészet óriási fejlődése volt. A napjaink kínálta technikai lehetőségek olyan kapukat nyitottak meg, amelyek mellett történeti kutatások szempontjából sem szabad elsétálnunk. Elég csak a napjainkban oly nagy figyelmet élvező mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekre gondolnunk, amelynek középkori kéziratok felismerése és digitális szöveggé alakítására már meglehetősen hatékony és pontos kísérleteket is ismerünk.
A debreceni rendezvényt megelőzően a kurzus online formában, négy foglalkozást tartalmazott. Az első előadáson (2023. február 22.) Hunyadi Zsolt egyetemi docens mutatta be az adatbázis-építés elméleti alapjait, s felvázolta azokat a kutatási lehetőségeket, amelyeket egy olyan saját rendszer szerint összeállított adatbázis rejthet magában, amelyet a kutatók a kutatási metódusukhoz igazítanak.
A második alkalommal (2023. március 1.) szintén Hunyadi Zsolt, valamint Novák Ádám tartott előadást a digitalizációs lehetőségekről, annak a forrásokhoz igazított, egyéni aspektusairól. Kitekintésként bemutatásra kerültek olyan középkori oklevélpecsétek töredékei, amelyek háromdimenziós digitalizálásával lehetőség nyílna az eredeti lenyomat rekonstruálására.
A harmadik előadást (2022. március 8.) „Kilépés az online térbe” címmel Kiss Gergely (PTE) és Báling Péter (PTE) tartották közösen. Az óra keretében bemutatásra került a Pécsi Tudományegyetem által felépített és működtetett DelegatOnline adatbázis (https://delegatonline.pte.hu), illetve annak logikai felépítése, az adatok összegyűjtésének, felépítésének gyakorlati sajátosságai.
Az utolsó alkalom (2022. március 22.) egyfajta ismeretmélyítésként szolgált, ahol Hunyadi Zsolt moderálásával az elmúlt három alkalmon megismert lehetőségek értelmezésére és a saját tapasztalatok átadására egy virtuális kerekasztal mellett nyílt lehetőség.
A négy korábbi alkalmon megszerzett ismeretekkel felvértezve kerülhetett sor a debreceni, hibrid formátumú tanulmányi napokra. Ennek keretében két nap alatt tizenkét meghívott előadó, a hazai és nemzetközi digitális bölcsészet jeles képviselői mutatták be az általuk futtatott adatbázisokat és a digitalizációval foglalkozó projektjeiket a résztvevőknek.
Az eseményt Bárány Attila, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola vezetője nyitotta meg, aki úgy szemléltette az informatika rohamos átalakulását, hogy megfelelő parancsok megadásával próbaként nyolc másodperc alatt (!) megíratta saját bemutatását, amely meglepően pontosra sikeredett. Ezt követően Hunyadi Zsolt köszöntötte a résztvevőket, aki mint elmondta, a kerekasztal programjának összeállításánál arra törekedett, hogy az elmúlt hetekben megszerzett ismeretekre alapozva olyan adatbázisokat, digitális gyűjteményeket ismerjenek meg a hallgatók, amelyek hasznos tapasztalatokkal szolgálhatnak kutatásaik során.
Biszak Sándor (Arcanum) előadásában bemutatta az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) és a Hungaricana gyűjteményét. Az előadó elmondása alapján havonta mintegy 1–1,5 millió oldalnak megfelelő anyagot digitalizálnak, amelyeket teljes szövegű kereséssel elérhetővé tesznek. Nem véletlen, hogy ekkora adattömegnél fontos egy pontosan, precíz paraméterekkel működtethető keresőmotor felépítése, amely hasznos munkaórákat tud megspórolni a kutatóknak. A széleskörű digitalizálásnak köszönhetően nemcsak írott forrásokat, de festményeket, képeket, térképeket, sőt még az MTA-BTK Zenetudományi Intézet Népzenei Gyűjteményének elemeit is elérhetjük otthonról.
Czoboly Miklós bemutatta a Monguz Kft. által kifejlesztett Qulto SimilR nevű szoftver tevékenységét, amely a szöveghasonlóság-elemzés, és így a plágiumellenőrzés köré csoportosítható. A Monguz elsősorban közgyűjteményekkel áll kapcsolatban, így a szervező intézmények mindegyike ügyféli kapcsolatban áll a vállalattal.
A „Mohács utáni pecsétek adatbázisa” címmel tartotta meg előadását Kurecskó Mihály, a Magyar Nemzeti Levéltor Országos Levéltárának munkatársa. Az előadás során bemutatásra került az MNL OL-ben őrzött „V” szekció pecsétgyűjteménye. A gyűjtemény az elnevezés ellenére nemcsak eredeti pecséteket, pecséttöredékeket, de azok különféle másolatait, pecsétnyomóit is tartalmazza. Ezek mellett a szekcióba tagozódnak a különböző nyomdai nyomólemezek és pénzverőtövek is.
Kiss Gergely (PTE) és Báling Péter (PTE) és Maléth Ágnes (PTE–SZTE) a magyarországi pápai legátusok adatait tartalmazó DelegatOnline nevű adatbázisukat mutatták be. Az előadás olyan gyakorlati problémákat tárgyalt, mint a standardizáció, az egyes csoportok kialakításának nehézségei, a forrásszövegek adathalmazzá alakításának lépései. Mint minden történeti kutatásban, nagy nehézséget állít a források elérhetősége, feldolgozhatósága. Ezt nehezíti a nagy adatmennyiség, a nyelvezet, illetve az oklevelek közötti nagy eltérések.
Novák Ádám (DE) a Memoria Hungariae-adatbázist mutatta be, amely a 2014-ben megalakult MTA-DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület-kutatócsoport vállalásaként jött létre. A kutatócsoport munkatársai több európai ország levéltárában végeztek kutatásokat, s digitalizáltak a középkori Magyar Királysághoz kapcsolódó forrásokat. Az adatbázis felépítésénél kitűzött cél volt, hogy ne csupán az oklevelek digitalizált másolatai, de például az azokhoz kapcsolódó pecsétek és szakirodalmi tételek is megjelenjenek a rendszerben, ezzel is elősegítve a minél sokoldalúbb kutatási lehetőségüket.
Hunyadi Zsolt (SZTE) „Középkori oklevelek az online térben” címmel tartotta meg a kétnapos találkozó utolsó magyar nyelvű előadását. Az előadó az Anjou-kori oklevéltár regesztáit tartalmazó adatbázist mutatta be, amely egy pilotprojekt keretein belül indult el 1990-ben. A cél – hasonlóan a Memoria Hungariae adatbázisához – az, hogy az egyes rekordokat összekapcsolják, így az oklevelekhez pecsétek, regeszták, szakirodalmi tételek csatolhatóak, a bírtokviszonyok pedig térképen ábrázolhatóak.
Elkészület alatt áll egy fogalomtár, amely tartalmazza mindazon kifejezéseket, amelyek ismeretlenek lehetnek egy alapvetően bölcsészettudományokban jártas hallgató számára, ezzel is segítve a digitális fejlődését.