Előadások Toruń-ban

A toruń-i Nikolaus Kopernicus Egyetemen Dr. Piotr Pranke meghívására a kutatócsoport, valamint  „A középkori magyar hadszervezet forrásai Európában, 1301-1437, NKFIH” OTKA-csoport két Ph.D.-hallgatóval képviselte magát a „Between East and West: One world and two empires: Elites, saints and kings – remembering of past and forgotten worlds” c. konferencián.

Ölbei Tamás (University of Lorraine – University of Debrecen) előadásának címe: Dame de Cassel and her Polish mercenaries: the story of the creation of a duchy.

Varga Imre Solt (University of Debrecen) előadásának címe: Hungarian Defence Policy and Military Organization at the Beginning of the Hussite Invasions (1422–1427).

Részvétel a lleidai középkorász találkozón

Leeds-hez hasonlóan a spanyolországi Lleidában is többéves múltra tekint vissza a nemzetközi középkorász konferenciák szervezése. A kutatócsoport elődjének számító Lendület-kutatócsoport (Memoria Hungariae: Magyarország a középkori Európában) tagjai a 2017-es találkozóan önálló szekciót szerveztek. Az idei, 11. találkozón (2023. jún. 26-28.) Ölbei Tamás Ph.D.-hallgató (University of Lorraine – University of Debrecen) képviselte a kutatócsoportot, aki egyúttal egy másik hadtörténeti projektben is érintett (A középkori magyar hadszervezet forrásai Európában, 1301-1437, NKFIH).

Ölbei Tamás előadása a Flocel Sabaté (Universitat de Lleida) vezette szekcióban (Borders, wars and crusades) hangzott el. Az előadás címe: Hungarian mercenaries in Trecento Italy. A 14. század során az Itáliában harcoló zsoldosok kapcsán az előadó bemutatta a kutatócsoport adatbázisának az egyik, jelenleg is épülő részét, amelyhez Visegrádi Renáta és Virágh Ágnes dolgozzák fel a Firenzei Állami Levéltárban található számadáskönyvek alapján az 1360-as években a Firenze által szerződtetett magyar zsoldosok adatait. 

Részvétel a „Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáján”

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2010 óta rendezik meg a Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáját. A szakmai fórumon a kutatócsoport tagjai az elmúlt években többféle szerepkörben is részt vettek.

Az idei évben (2023. jún. 01-02.) Véber Zoltán képviseli a kutatócsoportot egy olyan téma előadásával, amely a készülő doktori értekezéséhez kapcsolódik.

 

Az előadás címe és rövid leírása

 

A Raguza és Szent-Száva hercege közötti háború magyar vonatkozásai (1451–1454)

Szent-Száva hercege, Stefan Vukčić Kosača 1451-ben megtámadta a Raguzai Köztársaságot, és az 1454-ig zajló lokális konfliktus csakhamar nemzetközivé szélesedett, amelyben a környező országok és politikai szereplők szinte mindegyike részt vett. Mivel Raguzának nem volt jelentős hadserege, így a szövetségeseitől és Vukčić ellenségeitől remélt segítséget a háborúban. Legfontosabb szövetségesének a Magyar Királyság számított, míg a herceg oldalán az Oszmán Birodalom állt, ami jelentősen korlátozta a szövetségesek által nyújtott segítség formáját. Ettől függetlenül a raguzai diplomácia a háború ideje alatt mindvégig katonai beavatkozást sürgetett a magyaroknál arra hivatkozva, hogy a városuk a Magyar Királyság része, ezért a magyaroknak kötelessége megvédeniük azt. Bár Hunyadi János több alkalommal ígéretet tett a katonai segítségnyújtásra, végül a magyar beavatkozás elmaradt, és csak diplomáciai úton igyekezett segítséget nyújtani a szent-szávai herceg ellen. Előadásom célja, hogy a kapcsolódó magyar, raguzai és velencei források segítségével megvizsgáljam a magyar kormányzat tervezett és a megvalósult segítségnyújtását. Ugyanakkor az eredményeket szélesebb kontextusba helyezve következtetéseket vonhatunk le Hunyadi és a magyar vazallus államok közti kapcsolatokról.

Medievisztikai Vándorkonferencia, 2023

Első alkalommal rendezik meg a Szegedi Tudományegyetem középkorász doktoranduszai a Medievisztikai Vándorkonferenciát. A célok szerint három egyetem, a Debreceni Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudmányegyetem felváltva, éves forgórendszerben szervezi majd a konferenciát.

A konferencián Bárány Attila szekcióvezetőként, Véber Zoltán és Visegrádi Renáta pedig előadóként vesznek részt.

Információk

Információk

Időpont

2023. május 25-26., csütörtök-péntek 

Helyszín

Szeged, MTA SZAB székház

Részletek

Szekcióvezetés

Bárány Attila

Május 25., 5. szekció, 14:30-15:40

Előadások

Véber Zoltán előadása

Május 25., 7. szekció, 16:15-16:35

Az előadás címe: Hunyadi János és Tallóci Petkó konfliktusa

Visegrádi Renáta előadása

Május 26., 1. szekció, 10:40-11:00

Az előadás címe: Coluccio Salutati missilisei

Részvétel és eredmények a XXXVI. OTDK-n

A XXXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián a kutatócsoport munkájában részt vevő két graduális hallgató is kiváló helyezést ért el. Györkös Attila tanítványa, Tímár Csenge Mária a Károli Gáspár Református Egyetemen megrendezett Humántudományi szekcióban, Bárány Attila tanítványa, Varga Imre Solt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett Had- és rendészettudományi szekcióban mérette meg magát.

Tímár Csenge Mária a „Velencei-magyar diplomáciai kapcsolatok Girolamo Priuli 1494 és 1500 között keletkezett naplófeljegyzéseinek tükrében” című dolgozatával a Középkori és kora újkori egyetemes történelem tagozaton I. helyezést ért el.

Varga Imre Solt a „Huszita betörési kísérletek a Magyar Királyságba 1422-1427 között” című dolgozatával a Hadtörténelem tagozaton II. helyezést ért el.

Tímár Csenge Mária rezümé

Dolgozatomban a 15–16. században virágkorát élő velencei naplóirodalom egyik alakját, Girolamo Priulit mutatom be. Neki és kortársainak köszönhetően az ő perspektívájukon keresztül vizsgálhatjuk meg a városállam működését, diplomáciai kapcsolatait, valamint a korszak katonai eseményeit. Ezen fennmaradt szövegek értékes forrásként szolgálnak a kutatók számára, hiszen a napról napra született feljegyzések mindegyike a saját jelenére reflektál, így összességük vizsgálata a történeti linearitás tekintetében is számottevő.

Mivel ebben az időszakban élénk diplomáciai kapcsolat élt a Serenissima és a magyar királyi udvar között, ráadásul Girolamo Priuli figyelemmel kísérte a városállam külpolitikáját, rendszeresen találkozhatunk naplóiban a Magyar Királysággal foglalkozó részekkel. Ezen feljegyzések pedig az Oszmán Birodalom európai terjeszkedésére és annak megfékezésére irányuló törekvésekre összpontosítanak. Ennek köszönhetően pedig a magyar történettudomány számára sem elhanyagolható ezen fennmaradt dokumentumoknak vizsgálata és ismerete. Saját dolgozatomban Priuli 1494 és 1500 között keletkezett naplófeljegyzésein keresztül vizsgálom meg a velencei–magyar diplomáciai kapcsolatokat. Munkámnak egyik nóvuma, hogy az általam kigyűjtött magyar vonatkozású forrásszövegeknek elkészítettem a javított szövegkiadását, valamint azokat lefordítottam olasz nyelvről magyarra. Az így feltárt textusok új forrásként szolgálhatnak a magyar történettudomány számára, amelyek gazdaságtörténeti szempontból új adatokat is tartalmazhatnak. Továbbá ezek az új forrásszövegek a szakirodalom által eddig ismert adatok ellenőrzésére szolgálhatnak.

Varga Imre Solt rezümé

Az 1420-ban kezdődő huszita háborúkkal legutóbb Tóth-Szabó Pál levéltáros-történész foglalkozott, a témát nem vizsgálta a modern hadtörténet-írás. Kutatásom célja, hogy a 20. század második felében a nyugati történetírásban kezdődő „new military history” – lényege, hogy a hagyományos, eseménytörténet-központú vizsgálattal ellentétben a háborúk társadalmi, gazdasági és politikai hátterét hangsúlyozza – módszerei alapján vizsgáljam Luxemburgi Zsigmond huszita háborúit (1420–1434), kiemelten foglalkozva a magyar seregekre vonatkozó adatokra és körülményekre. A téma fontosságát továbbá az adja, hogy az 1420-ban a szorongatott husziták az évtized közepére – a törökkel párhuzamosan – a magyar területeket fenyegették, majd 1428-ban el is foglalják Nagyszombatot és környékét. A dolgozat célja tehát a kettő közötti időszak eseményeinek leírása, valamint az 1428-as események hadtörténeti előzményeinek, okainak felvázolása a kutatásom legújabb eredményeivel. A hazai és külföldi okleveles anyagra épülő, forrásalapú kutatásom kiegészül olyan, a háborúkhoz közvetve kapcsolódó történeti munkákkal, amik a társadalom-, a gazdaság- és pénz-, illetve diplomáciatörténetet tárgyalják, ezzel is növelve a vizsgálati szempontok komplexitását. A kutatási eredményeim elsősorban a magyar hadsereghez kötődnek. Az okleveles anyagból kigyűjtöttem a husziták ellen éppen aktuálisan harcoló nemesi és főpapi résztvevőket, valamint az általuk vezetett bandériumok méreteit, amit a késő-Zsigmondkori katonai tervezetek alapján becsültem meg, ezzel is korrigálva a korábbi feltételezett létszámokat egy megközelítőleg pontos adattal. Figyelembe vettem a sereg ellátmányának kérdéskörét, valamint a katonák zsoldját, amik a korban a királyi kincstárra terhelődtek. Az így kapott összegeket összevetettem a vizsgált időszakból kigyűjtött királyi többletbevételekkel – városokra kivetette plusz adók, királyi birtokok zálogba adásából származó bevételek –, ezzel is hangsúlyozva a háborúk költségeinek jelentős méretét, valamint a korban használt megoldási lehetőségeket. Elemeztem a háborúk teréül szolgáló földrajzi teret, ezért fontosnak tartottam egy saját térkép készítését, segítve az események, illetve a katonai döntések megértését.