A Memoria Hungariae-sorozat 14. kötete, a Zwischen Ostsee und Adria: Ostmitteleuropa im Mittelalter und in der Frühen Neuzeit. Politische-, wirtschaftliche-, religiösische- und wissenschaftliche Beziehungen (Hg. Attila BÁRÁNY – Roman CZAJA – László PÓSÁN) elérhető Open Access a kutatócsoport honlapján.
Megjelent a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések sorozat részeként a Piroska és a Pantokratór. Dinasztikus emlékezet, gyógyítás és örök élet a Komnénos-kori Bizáncban című kötet (szerk. Sághy Marianne és Robert G. Ousterhout, Budapest, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, 2023).
A szerkesztésben és a kötet kiadásában közreműködött a Magyarország a középkori Európában Kutatócsoport, amely már a kötet eredeti, angol nyelvű változatának megjelenését, illetve az azt megelőző konferenciát (2015-ben) is támogatta. A magyar kiadást Visegrádi Renáta, kutatócsoportunk tudományos segédmunkatársa szerkesztette. A fordításban részt vett Bacsa Balázs Antal (Debrecen) is. A kiadásban Fodor Pál és Nagy Balázs mellett közreműködött a kutatócsoport vezetője, Bárány Attila is.
A kötet a 2018-ban elhunyt, kiváló, nemzetközileg elismert középkorásznak, Sághy Marianne-nak a kérése szerint nemcsak az eredeti, angol nyelvű konferenciakötet (Piroska and the Pantokrator. Dynastic Memory, Healing and Salvation in Komnenian Constantinople, eds. Marianne Sághy and Robert G. Ousterhout, CEU Medievalia 19, Budapest – New York, 2019) fordítását tartalmazza, hanem annak egy újabb tanulmánnyal bővített változatát. Az angol nyelvű kiadás megtekinthető itt, a Central European University Press oldalán.
Csatolmányok
A főleg hadtörténeti témájú könyveket kiadó angol Boomsbury Publishing egyik új, a keresztény-muszlim kapcsolatok történetének primer forrásait közlő első kötetében (Textual Sources in Christian-Muslim Relations, 600-1500, ed. David Thomas, London, Bloomsbury Academic, 2023) jelent meg Bárány Attila angol nyelvű szemelvény fordítása Bertrandon de la Broquière, Jó Fülöp, Burgundia hercegének tanácsosa művéből (Le voyage d’Oultremer): Voyage to the Middle East, 395-397. o. Az antológiáról további adatok a kiadó honlapján olvashatóak.
A kiadó az egyetemi hallgatók számára külön forrásgyűjteményt állított össze még 2022-ben (The Bloomsbury Reader in Christian-Muslim Relations, 600-1500, ed. David Thomas, London, Bloomsbury Academic, 2022), melyben szintén olvashatók Bárány Attila angol nyelvre fordított szemelvényei Bertrandon de la Broquière művéből (312-315. o.). Erről a forráskiadványról bővebb információk a kiadó honlapján találhatóak.
Megjelent Bárány Attila tanulmánya a Gli spazi del potere: strategie e attributi dell’imperialità / Les espaces de la puissance : stratégies et marqueurs de l’impérialité ( a c. di Corinne Leveleux-Teixeira, Fulvio Delle Donne, Basilicata, Basilicata University Press, 2023) című, több nyelvű kötetben. A tanulmány (The Medieval Kingdom of Hungary: A Power Factor in Central Europe, 135-156. o.) a Magyar Királyság hatalmi lehetőségeit, Európában betöltött szerepét és a keresztény államokkal való együttműködését, illetve kapcsolatrendszerét tárgyalja, különösen II. András király uralkodása idején.
A tanulmánykötet open access formában felkerült a kiadó, a Basilicata University Press oldalára, ahol szabadon megtekinthető. A megtekintéshez és a további információk eléréséhez kattintson ide.
A Világtörténet folyóirat 2023. évi második, tematikus középkori számának nyitó tanulmányát Bárány Attila írta Nagy Lajos király hadseregéről (Nagy Lajos hadserege és hadszervezete. Hadvezetés, stratégia, fegyvernemek), valamint a folyóirat Szemle rovatában található Visegrádi Renáta recenziója a Száműzetés, fogság, szabadulás a középkori és kora újkori Európában című kötetről.
A Világtörténet e számának megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia, a Debreceni Egyetem Tématerületi Kiválósági Program (TKP2020-IKA-04), „Magyarország a középkori Európában” című projekt és a „Magyar királyság uralkodóházai (1000-1526)” című K_22/143424 számú, NKFIH Alapból működő, „OTKA” témakutatási pályázat támogatta.
Nagy Lajos a Secretum Secretorum 1360 körül készített kódexének frontispiciumán. Oxford, Hertford College Library, MS D 2, fol. 1r. © Principal, Fellows and Scholars of Hertford College, Oxford. A képet Bárány Attila készítette a Hertford College Library engedélyével. A kép készítését a Debreceni Egyetem Tématerületi Kiválósági Program (TKP2020-IKA-04), „Magyarország a középkori Európában” című projekt tette lehetővé.
A kiadvány tartalomjegyzéke, illetve beszerzésének módja ide kattintva érhető el.
Megjelent a Memoria Hungariae kutatócsoport könyvsorozatának 14. kötete:
Zwischen Ostsee und Adria. Ostmitteleuropa im Mittelalter und in der Frühen Neuzeit. Politische-, wirtschaftliche-, religiösische- und wissenschaftliche Beziehungen. Hg. Attila Bárány, Roman Czaja, László Pósán. Debrecen, 2023.
A kötetet támogatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal MECENATÚRA (MEC_21) pályázata (MEC_K_140808; témavezető: Pósán László).
A kötet tizennyolc tanulmánya az Európát körbeölelő tengerek között húzódó régiók néhány alapvető kulturális, politikai, gazdasági és társadalmi sajátosságait vizsgálja a középkorban és a kora újkorban. A köztes régiók szerepe ezekben a periódusokban jelentős a határok szempontjából is: Kelet- és Közép-Európán keresztül húzódott a latin és a keleti kereszténység közötti határ, mindemellett a középkorban a keresztény és a pogány államok közötti választóvonal is e területre esett. A magyar, lengyel, észt és német szerzők által írt hozzájárulások e témához négy nagyobb fejezetre oszlanak: politika, gazdaság és társadalom, egyház és vallás, végül pedig a tudomány.
A kötet tartalomjegyzéke és az előszó megtekinthető ide kattintva.
A tanulmánykötetet Bárány Attila, Pósán László és Roman Czaja, a toruń-i Uniwersytet Mikołaja Kopernika tanszékvezető egyetemi tanára, a Debreceni Egyetem díszdoktora,
a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testületének tagja szerkesztette.
A kötet a kutatócsoport korábbi tudományos kapcsolatait ápolja és azokra építve jelent meg, több ország (Lengyel-, Német-, Észtország, Anglia) hat kutatóhelyének (Debrecen mellett Pécs, Toruń, Gdańsk, Tartu, Bonn) együttműködésével, interdiszciplináris megközelítéssel (a történészek mellett nyelvészek is a szerzőgárdát gazdagítják). A nyitó tanulmányt a Német Lovagrend kutatásának doyenje (az International Historische Kommission zur Erforschung des Deutschen Ordens elnöke, 1985-től 2022-ig), Udo Arnold, a Debreceni Egyetem díszdoktora írta.
