Academia.edu

DEBRECENI EGYETEM

Memoria Hungariae

„Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport

Részvétel a Consortium Medievalists szimpóziumán

Szerző: | máj 14, 2023 | konferencia

A kutatócsoport részéről Virágh Ágnes beszédet tartott a Fordham University szervezésében megvalósult, hibrid formátumú szimpóziumon (‘Sensory Experiences Across Medieval Communities’, 2023. május 06.). Ezeken a szimpóziumokon a New York állambeli egyetemek középkorász doktoranduszai (Consortium Medievalists) a communitas bonyolult fogalmát vitatják meg, minden évben másfajta szempontokból kiindulva. A hibrid formátumnak köszönhetően a konzorcium tagintézményei (Princeton University, Columbia University, Fordham University, Yale University, New York University, Rutgers University, Hunter College) mellett európai egyetemek (pl. Università di Bologna, Universidade do Porto) doktoranduszai is lehetőséget kapnak arra, hogy a középkori közösségeket érintő kutatási eredményeik révén e témához újféle felvetésekkel járuljanak hozzá (így igazodva  a szimpózium nemzetközi tanácskozást lefedő jellegéhez). Az idei év témája a Mediterráneum közösségeinek vizsgálata (módszertan, kérdések, problémák) volt, melyet az előadók a „sensory turn” mentén közelítettek meg.

 

Virágh Ágnes előadásában egyfelől azokat a magyarok, valamint a helyi, főként apuliai városi közösségek közötti interakciókat tekintette át a 14. századi, itáliai krónikák alapján, amelyek Nagy Lajos nápolyi hadjárat-sorozatához kötődtek. A beszámolókban található, az öt érzékszerv által érzékelhető információk kerültek elemzésre. Másfelől elemzésre érdemesnek bizonyult az a toposz, amely a magyar katonákat barbárként jellemzi, mint ahogyan arról a magyar-velencei háborúkról is tudósító Matteo Villani krónikájában olvashatunk. 

 

A szimpózium programja

Medievisztikai Vándorkonferencia, 2023

Szerző: | máj 7, 2023 | események, konferencia

Első alkalommal rendezik meg a Szegedi Tudományegyetem középkorász doktoranduszai a Medievisztikai Vándorkonferenciát. A célok szerint három egyetem, a Debreceni Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudmányegyetem felváltva, éves forgórendszerben szervezi majd a konferenciát.

A konferencián Bárány Attila szekcióvezetőként, Véber Zoltán és Visegrádi Renáta pedig előadóként vesznek részt.

Információk

Információk

Időpont

2023. május 25-26., csütörtök-péntek 

Helyszín

Szeged, MTA SZAB székház

Részletek

Részletek

Szekcióvezetés

Bárány Attila

Május 25., 5. szekció, 14:30-15:40

Előadások

Véber Zoltán előadása

Május 25., 7. szekció, 16:15-16:35

Az előadás címe: Hunyadi János és Tallóci Petkó konfliktusa

Visegrádi Renáta előadása

Május 26., 1. szekció, 10:40-11:00

Az előadás címe: Coluccio Salutati missilisei

Rövid beszámoló a tanulmányi napokról, 2. rész

Szerző: | máj 2, 2023 | beszámoló 2023

Ónadi Sándor

A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem összefogásával indult el a 2023. évben a Történelmi források a digitális térben: létező modellek, lehetséges megoldások című kurzus. A kurzus célja, hogy a részt vevő történész doktoranduszokkal megismertesse az adatbázis-építés alapjait, valamint olyan eszközök elsajátítását kínálja, amelyek segítségül lesznek későbbi kutatásaikban.

Az ötlet maga egy 2022. október 28-30. között Grazban megrendezett, „Digital Diplomatics 2022” című konferencián fogant meg, amelyen előadóként részt vett Hunyadi Zsolt (SZTE) és Novák Ádám (ELKH-DE „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete) is. Az esemény legnagyobb tanulsága a digitális bölcsészet óriási fejlődése volt. A napjaink kínálta technikai lehetőségek olyan kapukat nyitottak meg, amelyek mellett történeti kutatások szempontjából sem szabad elsétálnunk. Elég csak a napjainkban oly nagy figyelmet élvező mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekre gondolnunk, amelynek középkori kéziratok felismerése és digitális szöveggé alakítására már meglehetősen hatékony és pontos kísérleteket is ismerünk.

A debreceni rendezvényt megelőzően a kurzus online formában, négy foglalkozást tartalmazott. Az első előadáson (2023. február 22.) Hunyadi Zsolt egyetemi docens mutatta be az adatbázis-építés elméleti alapjait, s felvázolta azokat a kutatási lehetőségeket, amelyeket egy olyan saját rendszer szerint összeállított adatbázis rejthet magában, amelyet a kutatók a kutatási metódusukhoz igazítanak.

A második alkalommal (2023. március 1.) szintén Hunyadi Zsolt, valamint Novák Ádám tartott előadást a digitalizációs lehetőségekről, annak a forrásokhoz igazított, egyéni aspektusairól. Kitekintésként bemutatásra kerültek olyan középkori oklevélpecsétek töredékei, amelyek háromdimenziós digitalizálásával lehetőség nyílna az eredeti lenyomat rekonstruálására.

A harmadik előadást (2022. március 8.) „Kilépés az online térbe” címmel Kiss Gergely (PTE) és Báling Péter (PTE) tartották közösen. Az óra keretében bemutatásra került a Pécsi Tudományegyetem által felépített és működtetett DelegatOnline adatbázis (https://delegatonline.pte.hu), illetve annak logikai felépítése, az adatok összegyűjtésének, felépítésének gyakorlati sajátosságai.

Az utolsó alkalom (2022. március 22.) egyfajta ismeretmélyítésként szolgált, ahol Hunyadi Zsolt moderálásával az elmúlt három alkalmon megismert lehetőségek értelmezésére és a saját tapasztalatok átadására egy virtuális kerekasztal mellett nyílt lehetőség.

A négy korábbi alkalmon megszerzett ismeretekkel felvértezve kerülhetett sor a debreceni, hibrid formátumú tanulmányi napokra. Ennek keretében két nap alatt tizenkét meghívott előadó, a hazai és nemzetközi digitális bölcsészet jeles képviselői mutatták be az általuk futtatott adatbázisokat és a digitalizációval foglalkozó projektjeiket a résztvevőknek.

Az eseményt Bárány Attila, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola vezetője nyitotta meg, aki úgy szemléltette az informatika rohamos átalakulását, hogy megfelelő parancsok megadásával próbaként nyolc másodperc alatt (!) megíratta saját bemutatását, amely meglepően pontosra sikeredett. Ezt követően Hunyadi Zsolt köszöntötte a résztvevőket, aki mint elmondta, a kerekasztal programjának összeállításánál arra törekedett, hogy az elmúlt hetekben megszerzett ismeretekre alapozva olyan adatbázisokat, digitális gyűjteményeket ismerjenek meg a hallgatók, amelyek hasznos tapasztalatokkal szolgálhatnak kutatásaik során.

Biszak Sándor (Arcanum) előadásában bemutatta az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) és a Hungaricana gyűjteményét. Az előadó elmondása alapján havonta mintegy 1–1,5 millió oldalnak megfelelő anyagot digitalizálnak, amelyeket teljes szövegű kereséssel elérhetővé tesznek. Nem véletlen, hogy ekkora adattömegnél fontos egy pontosan, precíz paraméterekkel működtethető keresőmotor felépítése, amely hasznos munkaórákat tud megspórolni a kutatóknak. A széleskörű digitalizálásnak köszönhetően nemcsak írott forrásokat, de festményeket, képeket, térképeket, sőt még az MTA-BTK Zenetudományi Intézet Népzenei Gyűjteményének elemeit is elérhetjük otthonról.

Czoboly Miklós bemutatta a Monguz Kft. által kifejlesztett Qulto SimilR nevű szoftver tevékenységét, amely a szöveghasonlóság-elemzés, és így a plágiumellenőrzés köré csoportosítható. A Monguz elsősorban közgyűjteményekkel áll kapcsolatban, így a szervező intézmények mindegyike ügyféli kapcsolatban áll a vállalattal.

A „Mohács utáni pecsétek adatbázisa” címmel tartotta meg előadását Kurecskó Mihály, a Magyar Nemzeti Levéltor Országos Levéltárának munkatársa. Az előadás során bemutatásra került az MNL OL-ben őrzött „V” szekció pecsétgyűjteménye. A gyűjtemény az elnevezés ellenére nemcsak eredeti pecséteket, pecséttöredékeket, de azok különféle másolatait, pecsétnyomóit is tartalmazza. Ezek mellett a szekcióba tagozódnak a különböző nyomdai nyomólemezek és pénzverőtövek is.

Kiss Gergely (PTE) és Báling Péter (PTE) és Maléth Ágnes (PTE–SZTE) a magyarországi pápai legátusok adatait tartalmazó DelegatOnline nevű adatbázisukat mutatták be. Az előadás olyan gyakorlati problémákat tárgyalt, mint a standardizáció, az egyes csoportok kialakításának nehézségei, a forrásszövegek adathalmazzá alakításának lépései. Mint minden történeti kutatásban, nagy nehézséget állít a források elérhetősége, feldolgozhatósága. Ezt nehezíti a nagy adatmennyiség, a nyelvezet, illetve az oklevelek közötti nagy eltérések.

Novák Ádám (DE) a Memoria Hungariae-adatbázist mutatta be, amely a 2014-ben megalakult MTA-DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület-kutatócsoport vállalásaként jött létre. A kutatócsoport munkatársai több európai ország levéltárában végeztek kutatásokat, s digitalizáltak a középkori Magyar Királysághoz kapcsolódó forrásokat. Az adatbázis felépítésénél kitűzött cél volt, hogy ne csupán az oklevelek digitalizált másolatai, de például az azokhoz kapcsolódó pecsétek és szakirodalmi tételek is megjelenjenek a rendszerben, ezzel is elősegítve a minél sokoldalúbb kutatási lehetőségüket.

Hunyadi Zsolt (SZTE) „Középkori oklevelek az online térben” címmel tartotta meg a kétnapos találkozó utolsó magyar nyelvű előadását. Az előadó az Anjou-kori oklevéltár regesztáit tartalmazó adatbázist mutatta be, amely egy pilotprojekt keretein belül indult el 1990-ben. A cél – hasonlóan a Memoria Hungariae adatbázisához – az, hogy az egyes rekordokat összekapcsolják, így az oklevelekhez pecsétek, regeszták, szakirodalmi tételek csatolhatóak, a bírtokviszonyok pedig térképen ábrázolhatóak.

Elkészület alatt áll egy fogalomtár, amely tartalmazza mindazon kifejezéseket, amelyek ismeretlenek lehetnek egy alapvetően bölcsészettudományokban jártas hallgató számára, ezzel is segítve a digitális fejlődését.

Részvétel és eredmények a XXXVI. OTDK-n

Szerző: | ápr 20, 2023 | oktatás

A XXXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián a kutatócsoport munkájában részt vevő két graduális hallgató is kiváló helyezést ért el. Györkös Attila tanítványa, Tímár Csenge Mária a Károli Gáspár Református Egyetemen megrendezett Humántudományi szekcióban, Bárány Attila tanítványa, Varga Imre Solt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett Had- és rendészettudományi szekcióban mérette meg magát.

Tímár Csenge Mária a „Velencei-magyar diplomáciai kapcsolatok Girolamo Priuli 1494 és 1500 között keletkezett naplófeljegyzéseinek tükrében” című dolgozatával a Középkori és kora újkori egyetemes történelem tagozaton I. helyezést ért el.

Varga Imre Solt a „Huszita betörési kísérletek a Magyar Királyságba 1422-1427 között” című dolgozatával a Hadtörténelem tagozaton II. helyezést ért el.

Tímár Csenge Mária rezümé

Dolgozatomban a 15–16. században virágkorát élő velencei naplóirodalom egyik alakját, Girolamo Priulit mutatom be. Neki és kortársainak köszönhetően az ő perspektívájukon keresztül vizsgálhatjuk meg a városállam működését, diplomáciai kapcsolatait, valamint a korszak katonai eseményeit. Ezen fennmaradt szövegek értékes forrásként szolgálnak a kutatók számára, hiszen a napról napra született feljegyzések mindegyike a saját jelenére reflektál, így összességük vizsgálata a történeti linearitás tekintetében is számottevő.

Mivel ebben az időszakban élénk diplomáciai kapcsolat élt a Serenissima és a magyar királyi udvar között, ráadásul Girolamo Priuli figyelemmel kísérte a városállam külpolitikáját, rendszeresen találkozhatunk naplóiban a Magyar Királysággal foglalkozó részekkel. Ezen feljegyzések pedig az Oszmán Birodalom európai terjeszkedésére és annak megfékezésére irányuló törekvésekre összpontosítanak. Ennek köszönhetően pedig a magyar történettudomány számára sem elhanyagolható ezen fennmaradt dokumentumoknak vizsgálata és ismerete. Saját dolgozatomban Priuli 1494 és 1500 között keletkezett naplófeljegyzésein keresztül vizsgálom meg a velencei–magyar diplomáciai kapcsolatokat. Munkámnak egyik nóvuma, hogy az általam kigyűjtött magyar vonatkozású forrásszövegeknek elkészítettem a javított szövegkiadását, valamint azokat lefordítottam olasz nyelvről magyarra. Az így feltárt textusok új forrásként szolgálhatnak a magyar történettudomány számára, amelyek gazdaságtörténeti szempontból új adatokat is tartalmazhatnak. Továbbá ezek az új forrásszövegek a szakirodalom által eddig ismert adatok ellenőrzésére szolgálhatnak.

Varga Imre Solt rezümé

Az 1420-ban kezdődő huszita háborúkkal legutóbb Tóth-Szabó Pál levéltáros-történész foglalkozott, a témát nem vizsgálta a modern hadtörténet-írás. Kutatásom célja, hogy a 20. század második felében a nyugati történetírásban kezdődő „new military history” – lényege, hogy a hagyományos, eseménytörténet-központú vizsgálattal ellentétben a háborúk társadalmi, gazdasági és politikai hátterét hangsúlyozza – módszerei alapján vizsgáljam Luxemburgi Zsigmond huszita háborúit (1420–1434), kiemelten foglalkozva a magyar seregekre vonatkozó adatokra és körülményekre. A téma fontosságát továbbá az adja, hogy az 1420-ban a szorongatott husziták az évtized közepére – a törökkel párhuzamosan – a magyar területeket fenyegették, majd 1428-ban el is foglalják Nagyszombatot és környékét. A dolgozat célja tehát a kettő közötti időszak eseményeinek leírása, valamint az 1428-as események hadtörténeti előzményeinek, okainak felvázolása a kutatásom legújabb eredményeivel. A hazai és külföldi okleveles anyagra épülő, forrásalapú kutatásom kiegészül olyan, a háborúkhoz közvetve kapcsolódó történeti munkákkal, amik a társadalom-, a gazdaság- és pénz-, illetve diplomáciatörténetet tárgyalják, ezzel is növelve a vizsgálati szempontok komplexitását. A kutatási eredményeim elsősorban a magyar hadsereghez kötődnek. Az okleveles anyagból kigyűjtöttem a husziták ellen éppen aktuálisan harcoló nemesi és főpapi résztvevőket, valamint az általuk vezetett bandériumok méreteit, amit a késő-Zsigmondkori katonai tervezetek alapján becsültem meg, ezzel is korrigálva a korábbi feltételezett létszámokat egy megközelítőleg pontos adattal. Figyelembe vettem a sereg ellátmányának kérdéskörét, valamint a katonák zsoldját, amik a korban a királyi kincstárra terhelődtek. Az így kapott összegeket összevetettem a vizsgált időszakból kigyűjtött királyi többletbevételekkel – városokra kivetette plusz adók, királyi birtokok zálogba adásából származó bevételek –, ezzel is hangsúlyozva a háborúk költségeinek jelentős méretét, valamint a korban használt megoldási lehetőségeket. Elemeztem a háborúk teréül szolgáló földrajzi teret, ezért fontosnak tartottam egy saját térkép készítését, segítve az események, illetve a katonai döntések megértését.

MECERN 2023, Pozsony

Szerző: | ápr 19, 2023 | események, konferencia

A MECERN-hálózat célja, hogy a közép-európai történelemmel foglalkozó középkorász és kora újkoros kutatókat összefogja, és lehetőséget teremtsen egymás kutatási eredményeinek a megismerésére, illetve egyéb, a régió tanulmányozására vonatkozó közös projektek kidolgozására. Ennek egyik formája a közös, kétévenként megrendezett konferencia. A kutatócsoport tagjai a korábbi kutatási projektek (Lendület, TKP) keretében is aktívan részt vettek a MECERN-konferenciákon, előadóként és szekcióvezetőként.

A 2023-as konferencia tematikájáról és a részletes programról az alábbi oldalon lehet tájékozódni.

A 2023-as MECERN-konferencián önálló szekciót szervez Bárány Attila (29. szekció) és Györkös Attila is (39. szekció). Az alábbiakban szekciók szerinti bontásban láthatóak a kutatók előadásainak információi (cím, rövid tartalmi összefoglaló).

Információk

Időpont

2023. április 27-29., csütörtök-szombat | 08:30 – 18:30

Helyszín

Faculty of Arts, Comenius University, Bratislava (Pozsony, Szlovákia)

Részletek

Részletek

Április 28. 11:00-12:30
21. szekció: „Politics, war and diplomacy in the 15th Century”

Novák Ádám előadása: Two decades in mercenary service – Mercenary leaders in the Upper Territories in the 1440s and 1450s

Novák Ádám rezümé

Április 28. 16:00-17:30
29. szekció: „Continuity and Change: the Crusades”

Bárány Attila előadása: King Andrew II of Hungary’s crusade (1217–1218). New insights

Bárány Attila rezümé

King Andrew II of Hungary (1205–35)’s venture in 1217–1218, the first phase of the Fifth Crusade brought forward a change in the history of the crusading campaigns. The loss of Jerusalem in 1187 meant an abrupt change in itself, but the subsequent efforts afterwards in the early 1190s were made in the traditional sense and “style” of the negotium Crucis, for the recapture of the Holy Sepulchre. After almost 30 years, Andrew was the sole monarch to fight in the Holy Land, but himself and the leaders of the Fifth Crusade soon needed to realize that political reality was completely different. A new understanding was that the Ayubbids were not to be overwhelmed at all in their own land. The time of this kind of crusade was over now. A new theatre of war was to be opened in order to get supplies in Egypt. The schemes to take Damietta were for a long time on the table. Andrew’s campaign was to feel out the possibilities in Palestine. The enterprise has scarcely been seen – not even in Hungarian historiography – without a detailed analysis of the international situation. It had preparatory goals. It has to be investigated in the perspective of the Levant, the Franks in the Aegean and the Latin Empire of Constantinople. The crusading enterprise has rarely been explored in the context of the preparatory phase, from the early 1210s. A major focus has to be given to Andrew’s negotiations – rather than the very acts of war in the Holy Land – with the main actors of the negotium Chrtisti, the Papacy and Latin church of Jerusalem, as well as the very partners at war, the Kingdom of Cyprus, Antioch, the ruler of Jerusalem and the military orders. Andrew’s coordination with Pope Honorius III is possible now to investigate through newly published sources (e.g., Bullarium Cyprium). The details of the campaign itself will be explored through formerly less known narratuive material, e.g., History of the patriarchs of the Egyptian Church; or, Abû’l-Faraj/Bar Hebraeus. In a way, Andrew’s crusade did not reach military results, but with a king in the Holy Land, a ruler with the sign of the Cross as a policy-maker, it did have a role. The crusade was a means to coordinate the efforts of Christendom.

Véber Zoltán előadása: The idea of the Crusade and its changes in Hunyadi’s anti-Turkish strategy

Véber Zoltán rezümé

With the emergence of John Hunyadi, the idea of the crusade gained renewed strength both in the Kingdom of Hungary and in Europe. His victories over the Ottomans in 1441–1442 raised hopes that a new crusade might be launched against them under the leadership of Hungary. This led to new illusions in Europe regarding the saving of Constantinople and the recapture of the Holy Land. However, hopes were soon to be crushed by the defeats at Varna and Kosovo, and with the fall of Constantinople in 1453, the belief in the idea of the passagium generale was also laid to rest. Crusader phraseology after 1453 still had the intention of recapturing the Holy Land, but the strategy changed, and the defence of existing positions and limited counter-actions based upon them became more and more important. These events also brought changes in the strategy of John Hunyadi. In 1455 he even thought that the liberation of the Holy Land was possible with a 100,000-strong united European crusading army, but there were already significant changes in the rhetoric after 1448 and the defensive foreign policy established by Sigismund of Luxemburg came to the fore. In my presentation, I will show how the rhetoric of John Hunyadi changed regarding the crusade, and in parallel, examine the changes that occurred in his anti-Ottoman policy behind the rhetoric.

Április 29. 11:00-12:30
31. szekció: „The Era of Louis I of Hungary and Poland”

Virágh Ágnes előadása: Evolving and constant elements of medieval corporal conceptions and senses in the context of Louis the Great’s Neapolitan campaigns

Virágh Ágnes rezümé

From the perspectives of justice seeking groups who exercised physical violence, the infliction of corporal torments and the vivid descriptions of such practices provided an opportunity to repel disruptive tendencies within the community under control through the demonstration of cautionary examples. For the sufferers and the communities they were associated with, cases of tortures served as tools of reaffirming group cohesion through a common experience of pain and misery. Martyrs, therefore, became respected models to be followed. Several passages illustrating this complex practice can also be found in the Hungarian and Italian chronicles describing Louis the Great’s military campaign against the Kingdom of Naples (1347-1350). These texts reveal that both the Hungarians and their enemies adopted a wide spectrum of instruments both in the use of punishments and to endure corporal torture, in order to consolidate their positions in the war. The authors usually heard about torture from others, and even if they witnessed a torture or execution, wrote about the suffering only as external observers. The aim of this paper is to draw on the theory and methodology of the ‘history of experience’ to provide an overview of embodied sufferings in the light of the practice and bearing of forms of retribution. In addition, from the perspective of change and continuity, I will concentrate on the ways in which medieval narratives of torments, especially those related to martyrdom, served as models for 14th-century chroniclers, although they modified these models and added their personal interpretations to fit their own agendas.

Április 29. 11:00-12:30
39. szekció: „Confessional Minorities in Late Medieval Hungary”

Györkös Attila előadása: Patrona Judaeorum? The Jewish population and Anne de Foix, Queen-Consort of Hungary-Bohemia (1502-1506)

Györkös Attila rezümé

The late medieval period was a turbulent time for the Jewish inhabitants of Jagiellonian Hungary and Bohemia. Pogroms, financial deprivations and blood libels made their lives extremely challenging.
An analysis of Anne de Foix’s documents, the French-born wife of Wladislas, king of Bohemia and Hungary (1479/1490-1516), leads us to examine how a queen-consort might also perform as patron of her country’s Jewish population. The description of her marriage celebrations in Buda (1502) mentions the presence of Hungarian Jewish community leaders with whom she remained in contact after the event. Later, she issued charters to protect the Jewish community of Bratislava (Pressburg / Pozsony) against abuse by urban and royal authorities.