Academia.edu

DEBRECENI EGYETEM

Memoria Hungariae

„Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport

Beszámoló a vajdahunyadi konferenciáról

Szerző: | szept 21, 2023 | beszámoló 2023

Véber Zoltán

tudományos segédmunkatárs

A kutatócsoport vezetője, Bárány Attila előadást tartott a 2023. szeptember 15-én a Vajdahunyadon megrendezésre került, „The Times of the Hunyadis” című nemzetközi konferencián. A rendezvény apropóját az adta, hogy Románia leglátványosabb középkori építményének, a vajdahunyadi vár (Castelul Corvinilor) felújításának első szakasza a végéhez közeledik.  A nemzetközi konferencia témája a Hunyadi család volt, ami kapcsolódási pontokat biztosít számtalan ország kutatói között, így a konferencián a román és magyar történészeken kívül lengyel, német, horvát, bosnyák és szerb kutatók is prezentálták a Hunyadiakhoz kötődő eredményeiket. A konferenciára a vár impozáns lovagtermében került sor. Az egész napos program során a téma iránt érdeklődő közönség politika-, diplomácia-, had-, társadalom- és irodalomtörténeti, valamint régészeti előadásokat hallgathatott angol, német, olasz és román nyelven. Az előadások érintették a szentszéki propaganda, Hunyadi János hadserege és parancsnokai, Hunyadi és Cillei Ulrik rivalizálása, a magyar hadjáratok nyugati visszhangjának és a Kendeffy család régészeti emlékeinek kérdéseit. Bárány Attila angol nyelvű előadásában Hunyadi János hadszervező tevékenységét mutatta be (The Organization of War in John Hunyadi’s Army: Strategy, Branches of Warfare). A konferencia alatt lehetőség adódott a vár bejárására, majd másnap az előadók részt vettek egy kiránduláson, ahol Hunyad megye történelmi helyszíneit nézhették meg, többek között a demsus-i Szent Miklós-templomot.

Fényképek: © Bárány Attila, © Véber Zoltán

Középkori hadtörténeti előadás-sorozat: Roman Czaja előadása

Szerző: | szept 20, 2023 | események, hadtörténeti előadás-sorozat

Középkori hadtörténeti előadás-sorozat  Medieval Military History Lecture Series

Az előadás-sorozat első előadója professzor Roman Czaja, a toruń-i Uniwersytet Mikołaja Kopernika tanszékvezető egyetemi tanára, a Debreceni Egyetem díszdoktora.

Az előadás címe:

MILITARY ORDERS IN EAST-CENTRAL AND NORTHERN EUROPE

 

Helyszín: Debreceni Egyetem, Főépület, 3. emelet, 316-os terem

Időpont: 2023. szeptember 27., 10.00

Meghívó
Az előadás-sorozatról

A kutatócsoport a tudomány disszeminációs programok előmozdítása érdekében alakította ki a Középkori hadtörténeti előadás-sorozatot, melynek keretében a középkori hadtörténeti kutatások iránt érdeklődők számára szervez tantermi előadásokat. Az előadások kialakítása során fontos szempont volt, hogy bizonyos témákat a nemzetközi kutatás egy-egy kutatója mutasson be, amely a hazai kutatásban elért eredmények figyelembevétele mellett lehetőséget teremt a más országok kutatóival fenntartott szakmai diskurzusra, a kutatási eredmények és tapasztalatok cseréjére, valamint a későbbi együttműködések (tanulmányutak, kutatási partnerség, közös konferenciák és publikáció) részleteinek egyeztetésére.

A disszeminációs alkalmak egyik célközönségét az egyetemi hallgatók adják, akik az előadásokat követve ismerhetik meg a nemzetközi tudományosságban irányadó, kérdésekre-válaszokra vonatkozó, szakmai tudományos protokollt. A közös projektek egyeztetése arra is kiterjed, hogy a középkorra specializálódó hallgatók kutatást végezhessenek egy külföldi partner intézményében.

Konferencia: The Times of the Hunyadis

Szerző: | szept 12, 2023 | események, konferencia

2023. szeptember 15-16. között Vajdahunyadon (Hunedoara) kerül sor a Hunyadiak történetével foglalkozó nemzetközi konferenciára. A szakmai rendezvényen a kutatócsoportot Bárány Attila képviseli, aki előadásában Hunyadi János hadszervező tevékenységét mutatja be (The Organization of War in John Hunyadi’s Army: Strategy, Branches of Warfare), valamint szekcióelnökként bekapcsolódik a Networks and Emuls szekció koordinálásába.

A konferencia programja

Konferencia: Hadszervezés a 14. századi Itáliában és azon túl

Szerző: | szept 7, 2023 | konferencia, következő események

KONFERENCIA

Durazzói Károly meghódítja Nápolyt, 1400 k., New York, Metropolitan Museum of Art, no. 07.120.1

A HUN-REN – DE: „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete” kutatócsoport konferenciát szervez a Debreceni Egyetemen a hadszervezés tágabb témakörét vizsgálva a 14. századi Itáliában és azon túl.

A tematikus konferencián a kutatócsoport tagjai, valamint a témával foglalkozó kutatók mutatják be előadásaikat.

A konferencia a 2023. évi, Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében valósul meg.

 

Időpont: 2023. november 17., 11.00 óra

Helyszín: Debreceni Egyetem, Főépület, 2. emelet, Karácsony Sándor terem

Program

11.00 Megnyitó

I. Szekció | 11.10–12.25

Levezető elnök: Novák Ádám

Bárány Attila (DE): I. Károly és a keresztes háború

Véber Zoltán (DE): A lombardiai háborúk és a magyarok

Kordé Zoltán (SZTE): Székely hadtörténet az Anjou-korban

12.25–12.40 Kávészünet

II. Szekció | 12.40–14.20

Levezető elnök: Györkös Attila

Maléth Ágnes (PTE): VI. Ince magyar zsoldosai. Az 1358-1359-es év adatainak elemzése a pápai számadáskönyvek alapján

Visegrádi Renáta (PPKE): Magyar zsoldosok firenzei szolgálatban

E. Kovács Péter: Honnan jöttek? Hogy néztek ki? Magyar zsoldosok Sienában a Zsigmond-korban

Novák Ádám (DE): Magyar zsoldosok címerei és pecsétjei Mantovából

14.20–14.35 Kávészünet

III. Szekció | 14.35–16.15

Levezető elnök: E. Kovács Péter

Teiszler Éva (SZTE): I. Lajos király nápolyi hadjáratainak résztvevői

Szovák Márton (OSZK): Nagy Lajos chioggiai háborújának emlékei Marin Sanudo műveiben

Virágh Ágnes (DE): Capitanata és Terra di Bari védelmének megszervezése az Anjouk dinasztikus háborúja idején

Sebők Ferenc (SZTE): Genovai számszeríjászok a hosszú íj ellen

16.15–16.30 Kávészünet

IV. Szekció | 16.30–17.50

Levezető elnök: Bárány Attila

Skorka Renáta (HUN-REN BTK TTI): A sienai tervezet és a valóság

Pósán László (DE): A Német Lovagrend hadszervezete, hadseregének összetétele

Györkös Attila (DE): Svájci zsoldosok az itáliai háborúkban 1494 után

17.45–17.55 Kávészünet

17.55 Kötetbemutató

18.30– Zárszó

Letölthető meghívó

Kötetbemutató

Zwischen Ostsee und Adria. Ostmitteleuropa im Mittelalter und in der Frühen Neuzeit. Politische-, wirtschaftliche-, religiösische- und wissenschaftliche Beziehungen

Hg. Attila Bárány, Roman Czaja, László Pósán

Debrecen, 2023

A kötet tizennyolc tanulmánya az Európát körbeölelő tengerek között húzódó régiók néhány alapvető kulturális, politikai, gazdasági és társadalmi sajátosságait vizsgálja a középkorban és a kora újkorban. A köztes régiók szerepe ezekben a periódusokban jelentős a határok szempontjából is: Kelet- és Közép-Európán keresztül húzódott a latin és a keleti kereszténység közötti határ, mindemellett a középkorban a keresztény és a pogány államok közötti választóvonal is e területre esett. A magyar, lengyel, észt és német szerzők által írt hozzájárulások e témához négy nagyobb fejezetre oszlanak: politika, gazdaság és társadalom, egyház és vallás, végül pedig a tudomány.

Zsigmond király és Velence (1387–1437). Az oroszlán ugrott

E. Kovács Péter

Debrecen, 2023

 

1415-ben Perpignanban két velencés jelent meg, Wilhelm von Knöringen és kancellárja (Ulrich Kässler) kíséretében. Az utóbbiak Zsigmond magyar uralkodó ellenfelét, IV. (Ürestarisznyájú) Frigyes osztrák/tiroli herceget képviselték. A megátalkodott digók titokban mérget vittek magukkal a Luxemburgi kiiktatására. A toxint Konstanzban állíttatták elő, egy helyi patikárius szakértelmére bízva a dolgot. Szerencsére, koronás főnk egyik hívét előre figyelmeztették a fondorlatról. Az orvgyilkosok így hoppon maradtak. Az idők folyamán a mérget a magában ihatatlan aperollal pótolták. Meggyőződésem szerint a frissítőt valójában spritz di Sigismondónak kellene nevezni. A mese, mese, meskete végén mind gondolába ültek, majd leereszkedtek a Canal Grandén. Csaptak olyan lakomát, hogy a Rialtotól a Lídóig folyt a sárga lé.

E. Kovács Péter új monográfiája a 2017-ben bemutatott, Zsigmond király és Velence (1387–1437). Az oroszlán ugrani készül című kötete folytatásként jelent meg.

Metszéspontok. Tanulmányok a középkorról és a kora újkorról

Szerk. Véber Zoltán, Virágh Ágnes

Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola, 2023

 

A konferenciakötet tizenkét tanulmányt tartalmaz a Debreceni Egyetemen megtartott, Conferentia Debreceniensis Doctorandorum Iuvenum (CDDI) elnevezésű doktorandusz konferencián ehangzott előadásokból. A sokszínű fórumon az universitas-eszmének a középkori jellege nyert teret: az egyetemi nemzeteket és régiókat a különböző egyetemek művészettörténeti, régészeti, irodalmi és történelmi doktori programjainak doktoranduszai képviselték. Három Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas hallgató révén pedig a nemzetközi szellem is körbevehette a szakmai találkozó légkörét.

 

Publikáció a Medioevo e Rinascimento folyóiratban

Szerző: | szept 4, 2023 | publikáció

Megjelent a kutatócsoport tagjának, Visegrádi Renátának a tanulmánya az  Università degli Studi di Firenze Dipartimento di Lettere e Filosofia tanszéke által kiadott, Medioevo e Rinascimento folyóiratban.

 

A tanulmány bibliográfiai adatai:

Renáta Visegrádi, „Correlazione tra cursus e punteggiatura in alcune lettere di stato di Coluccio Salutati”, Medioevo e Rinascimento, XXXVI – n.s. XXXIII (2022), pp. 63–86.

Coluccio Salutati utilizzò la punteggiatura e il cursus in modo consapevole e costante durante il lungo cancellierato fiorentino. Tra i due sistemi, prescritti anche dai manuali dell’ars dictaminis, si può osservare una correlazione, richiesta soprattutto nelle clausole. Tuttavia, i cursus si trovavano anche all’interno della frase: questi ultimi vengono qui esaminati e registrati quando preceduti da un segno di interpunzione di media forza. L’analisi si concentra sulle lettere di Stato scritte da Salutati durante il primo anno di cancellierato, cioè nel 1375. Si segnalano però brevemente le variazioni verificatesi in alcuni tratti e segni della punteggiatura nei decenni successivi. Il campione di sessanta lettere prende in esame la relazione tra i segni di interpunzione medi e forti – colum, interrogativus, exclamativus sive admirativus e coma – e i quattro cursus più comuni – velox, planus, tardus e trispondaicus. Dei 293 cursus totali l’86,34% è un cursus velox. Anche per Salutati come per i suoi contemporanei, il cursus velox era il più frequente e maggiormente preferito nelle clausole. Utilizza naturalmente anche il cursus tardus e il cursus planus, con una simile percentuale di occorrenze fra loro; mentre il cursus trispondaicus occorre soltanto in quattro casi. Nel corpus ho riscontrato anche sei casi in cui Salutati non utilizza il cursus, sebbene la prosodia medievale e la consuetudine lo avrebbero regolarmente richiesto.

Coluccio Salutati used punctuation and cursus consciously and consistently throughout his long Florentine chancellorship. Between the two systems, also prescribed by the manuals of the ars dictaminis, a correlation can be observed, especially required in clauses. However, cursus were also found within the sentence: these are examined here and recorded when preceded by a punctuation mark of medium strength. The analysis focuses on the state letters written by Salutati during the first year of his chancellorship, i.e. in 1375. However, the changes that occurred in certain punctuation marks in the following decades are briefly noted. The sample of sixty letters examines the relationship between the medium and strong punctuation marks – colum, interrogativus, exclamativus sive admirativus and coma – and the four most common cursus – velox, planus, tardus and trispondaicus. Of the total 293 cursus, 86.34 % are cursus velox. For Salutati, as for his contemporaries, the cursus velox was the most frequent and most preferred in clauses. He naturally also uses cursus tardus and cursus planus, with a similar percentage of occurrences between them; while cursus trispondaicus occurs in only four cases. I also found six cases in the corpus where Salutati does not use the cursus, although medieval prosody and custom would have regularly required it.