Az 1420-ban kezdődő huszita háborúkkal legutóbb Tóth-Szabó Pál levéltáros-történész foglalkozott, a témát nem vizsgálta a modern hadtörténet-írás. Kutatásom célja, hogy a 20. század második felében a nyugati történetírásban kezdődő „new military history” – lényege, hogy a hagyományos, eseménytörténet-központú vizsgálattal ellentétben a háborúk társadalmi, gazdasági és politikai hátterét hangsúlyozza – módszerei alapján vizsgáljam Luxemburgi Zsigmond huszita háborúit (1420–1434), kiemelten foglalkozva a magyar seregekre vonatkozó adatokra és körülményekre. A téma fontosságát továbbá az adja, hogy az 1420-ban a szorongatott husziták az évtized közepére – a törökkel párhuzamosan – a magyar területeket fenyegették, majd 1428-ban el is foglalják Nagyszombatot és környékét. A dolgozat célja tehát a kettő közötti időszak eseményeinek leírása, valamint az 1428-as események hadtörténeti előzményeinek, okainak felvázolása a kutatásom legújabb eredményeivel. A hazai és külföldi okleveles anyagra épülő, forrásalapú kutatásom kiegészül olyan, a háborúkhoz közvetve kapcsolódó történeti munkákkal, amik a társadalom-, a gazdaság- és pénz-, illetve diplomáciatörténetet tárgyalják, ezzel is növelve a vizsgálati szempontok komplexitását. A kutatási eredményeim elsősorban a magyar hadsereghez kötődnek. Az okleveles anyagból kigyűjtöttem a husziták ellen éppen aktuálisan harcoló nemesi és főpapi résztvevőket, valamint az általuk vezetett bandériumok méreteit, amit a késő-Zsigmondkori katonai tervezetek alapján becsültem meg, ezzel is korrigálva a korábbi feltételezett létszámokat egy megközelítőleg pontos adattal. Figyelembe vettem a sereg ellátmányának kérdéskörét, valamint a katonák zsoldját, amik a korban a királyi kincstárra terhelődtek. Az így kapott összegeket összevetettem a vizsgált időszakból kigyűjtött királyi többletbevételekkel – városokra kivetette plusz adók, királyi birtokok zálogba adásából származó bevételek –, ezzel is hangsúlyozva a háborúk költségeinek jelentős méretét, valamint a korban használt megoldási lehetőségeket. Elemeztem a háborúk teréül szolgáló földrajzi teret, ezért fontosnak tartottam egy saját térkép készítését, segítve az események, illetve a katonai döntések megértését.