Szovák Márton
tudományos munkatárs
Velencei kutatóút
- május 13–17.
Fraknói Vilmos szerint „Minden nemzet történetnyomozói a könnyű munka és biztos eredmény kilátásával szállhatnak le [az olaszországi könyv- és levéltárak] mélyébe,” ezzel a reménnyel indultam egyhetes kutatóútra Velencébe a DE TKP Magyarország helye és képe a középkori Európában Kutatócsoportjának keretében végzett munkámhoz, az 1521–26-os velencei források feltárásához kapcsolódóan. Kutatásom elsődleges célkitűzése Marin Sanudo naplójának a megjelölt időkörben teljességre törekvő hungarika-feltárása. A napló a Velencei Köztársaság államtanácsainak (Nagytanács, Szenátus, Bölcsek tanácsa) ülésein történteket is rögzíti, ezek fennmaradt ügyiratai jó kontrollforrásnak tűntek a naplóhoz. A kutatóút során bebizonyosodott az ellenkezője, inkább a Sanudo-napló szövegkiadása szolgálhat a jövőben kényelmes mutatóként az elsődleges, levéltári forrásokhoz.
Az említett jegyzőkönyveket, protokollumokat a Velencei Állami Levéltár (Archivio di Stato di Venezia) őrzi, május 13-án itt kezdtem meg a kutatást. Elsősorban a széles törvényhozási és végrehajtói jogkörrel rendelkező Szenátus határozatait (Deliberazioni) tekintettem át. Hétfőn a Secreti sorozat 48-as regisztrumkötetéről és a 49-es elejéről készült digitális másolatokat tártam fel mutató alapján. A 48-as számúban 2 a megjelölt időkörön kívüli hungarika dokumentummásolat van, és 2 az időkörön belül. A 49-esben még 2 dokumentumot volt időm azonosítani. Az utóbbi 4 szövegről átírást készítettem. Délután a Ludovico Gritti és kora c. konferencián tartottam online előadást a Sanudo-napló Grittit illető bejegyzéseiről. A konferencia egyik előadásán felmerült a kérdés a dózsefi dalmáciai birtokszerzéseit intéző Nicolò Querini kilétét illetően, előadásomban rámutattam, hogy ő a Sanudo-napló dokumentumainak segítségével könnyedén azonosítható, tevékenysége jól követhető.
14-én ellenőriztem az előző napi átírásokat, majd a Secreti sorozat Filze alsorozatába gyűjtött feljegyzéseket vizsgáltam. A 4. csomóban 10 hungarika-dokumentumot találtam, a fontosabbakról fotót készítettem, illetve megkezdtem leírásukat a Momentum-adatbázisba. Az iratok részben a velencei-magyar követekhez (Csulai Móré Fülöp és Lorenzo Orio) kapcsolódnak, részben az adriai partvidékre vonatkoznak. A regisztrumok 49. kötetének feltárását is folytattam mutató szerint, 5 rövidebb-hosszabb, esetenként több témát is érintő hungarika szövegegységet írtam át, többek közt egy eddig ismeretlen, Brodarics Istvánnak címzett levelet.
15-én ellenőriztem a Brodaricsnak írt levél átírását, majd az 50. regisztrumra tértem át. Ebben a mutató 2 hungarikumot jelzett, ezeket átírtam, az egyik szöveg eredetije már a Filze 4-ben is benne volt. Az 51. regisztrumkötetben nem találtam hungarikumot, a Filze 5-ben sem, a Filze 6-ban csak 1 áttételeset, a Velencei Köztársaság gratuláló levelét I. Szulejmán részére a mohácsi győzelemhez. A Terra sorozat regisztrumainak 21. kötetében egy magyar vonatkozású, Lorenzo Orio követet érintő adatot rögzítettem, a sorozat többi kötetének kutatását elnapoltam. Ezek dátum szerint rendezett iratok, a továbbiakban a Sanudo-naplóból fogom kigyűjteni, mely szenátusi üléseken merült fel magyar téma, majd dátum szerint visszakeresem ezeket az eredeti iratokban, így gyorsítva a kutatást. A Secreti 48-as regisztrumkötetéből a két időkörön kívüli hungarikumot is átírtam, hogy a feltárása teljes legyen. Riccardo Predelli regesztái alapján áttekintettem a Libri commemoriali sorozat témába vágó iratait, 5 hungarikumot azonosítottam a digitális másolatokon, 4-et át is írtam.
16-án átírtam az ötödik hungarikumot a Libri commemorialiból, a Bölcsek tanácsának (Collegio dei savi) levelei közül pedig eredetiben átvizsgáltam a Comune sorozatot, de ezekben nem találtam Mohács előtti hungarikumot, egy érintőleges, Klisszára vonatkozó 1533-as iratot lefotóztam. A Collegio fejedelmi levelezése sem hozott komolyabb eredményt, a magyar uralkodókra vonatkozó csomóban csak egy középkori irat (Perényi Imre nádor levele a dózse részére) van, ezt lefotóztam.
A többi az Erdélyi Fejedelemségre vonatkozik, ezek alapvető adatait felvettem az esetlegesen érdeklődő kollégák kedvéért, van köztük magyar nyelvű, 17. századi követutasítás is. A Collegio iratanyagát a Notatorio regisztrumainak vizsgálatával folytattam, ezek közt legfeljebb érintőlegesen magyar ügyek vannak. A 19. kötetben 1 konkrét hungarikumot találtam, bizonyos budai Tót István vitás ügyét, ezt lefotóztam, átírtam. A levéltár 14 órai zárása miatt lehetőségem nyílt a Szent Márk-könyvtár (Biblioteca Nazionale Marciana) felkeresésére is, ahol a hétfői előadás során felmerült problémás szöveghelyet ellenőriztem a Sanudo-napló kéziratában. Bár a korábbi tapasztalatok fényében először csak a mikrofilmet kértem ki, az eredeti kézirat vizsgálata is szükségesnek bizonyult a kérdéses rész tisztázásához. Ezúttal erről a könyvtárosokat is sikerült meggyőzni, így pontosan tisztázódott a mikrofilológiai kérdés.
17-én befejeztem a 19. Notatorio regisztrumkötet vizsgálatát. A 20. kötetben két mikrotörténeti hungarikumot azonosítottam, a Szent Márk-templom kincstárát megtekinthette 1524-ben a Magyar Királyságba tartó pápai követ, 1525-ben pedig Kanizsai László. A Rómába zarándokló magyar főúr útvonaláról az analógiákon kívül eddig semmilyen adat nem állt a kutatók rendelkezésére.
Áttekintettem a főhatalom letéteményesének, a Nagytanácsnak a határozatait, az időkörömre vonatkozó részben nem találtam hungarikumot. Végül a konstantinápolyi követség három iratcsomóját fotóztam be, de ezek mélyebb feltárására már nem volt idő.
A kutatóút során kb. 90, eddig külön felületen rögzített Sanudo-hungarikumot is bevittem a Momentum-adatbázisba. Hazatérés után a levéltári iratok rekordjainak tisztázása következik, az összegyűlt hungarika anyagból a Brodaricsnak írt levél kiadása érdemes önálló publikálásra, a többi az átfogóbb kutatásokhoz fog érdemi alapanyagot kínálni. A kutatóút megvalósulásához nyújtott anyagi támogatást ezúton is köszönöm a Kutatócsoportnak!