Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2010 óta rendezik meg a Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáját. A szakmai fórumon a kutatócsoport tagjai az elmúlt években többféle szerepkörben is részt vettek.
Az idei évben (2023. jún. 01-02.) Véber Zoltán képviseli a kutatócsoportot egy olyan téma előadásával, amely a készülő doktori értekezéséhez kapcsolódik.
Az előadás címe és rövid leírása
A Raguza és Szent-Száva hercege közötti háború magyar vonatkozásai (1451–1454)
Szent-Száva hercege, Stefan Vukčić Kosača 1451-ben megtámadta a Raguzai Köztársaságot, és az 1454-ig zajló lokális konfliktus csakhamar nemzetközivé szélesedett, amelyben a környező országok és politikai szereplők szinte mindegyike részt vett. Mivel Raguzának nem volt jelentős hadserege, így a szövetségeseitől és Vukčić ellenségeitől remélt segítséget a háborúban. Legfontosabb szövetségesének a Magyar Királyság számított, míg a herceg oldalán az Oszmán Birodalom állt, ami jelentősen korlátozta a szövetségesek által nyújtott segítség formáját. Ettől függetlenül a raguzai diplomácia a háború ideje alatt mindvégig katonai beavatkozást sürgetett a magyaroknál arra hivatkozva, hogy a városuk a Magyar Királyság része, ezért a magyaroknak kötelessége megvédeniük azt. Bár Hunyadi János több alkalommal ígéretet tett a katonai segítségnyújtásra, végül a magyar beavatkozás elmaradt, és csak diplomáciai úton igyekezett segítséget nyújtani a szent-szávai herceg ellen. Előadásom célja, hogy a kapcsolódó magyar, raguzai és velencei források segítségével megvizsgáljam a magyar kormányzat tervezett és a megvalósult segítségnyújtását. Ugyanakkor az eredményeket szélesebb kontextusba helyezve következtetéseket vonhatunk le Hunyadi és a magyar vazallus államok közti kapcsolatokról.