Academia.edu

DEBRECENI EGYETEM

Memoria Hungariae

„Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport

Publikáció: Bárány Attila angol nyelvű szemelvény fordítása a Bloomsbury Kiadó középkori keresztény-muszlim kapcsolatokat feldolgozó sourcebookjában

Szerző: | nov 2, 2023 | publikáció

A főleg hadtörténeti témájú könyveket kiadó angol Boomsbury Publishing egyik új, a keresztény-muszlim kapcsolatok történetének primer forrásait közlő első kötetében (Textual Sources in Christian-Muslim Relations, 600-1500, ed. David Thomas, London, Bloomsbury Academic, 2023) jelent meg Bárány Attila angol nyelvű szemelvény fordítása Bertrandon de la Broquière, Jó Fülöp, Burgundia hercegének tanácsosa művéből (Le voyage d’Oultremer): Voyage to the Middle East, 395-397. o. Az antológiáról további adatok a kiadó honlapján olvashatóak.

A kiadó az egyetemi hallgatók számára külön forrásgyűjteményt állított össze még 2022-ben (The Bloomsbury Reader in Christian-Muslim Relations, 600-1500, ed. David Thomas, London, Bloomsbury Academic, 2022), melyben szintén olvashatók Bárány Attila angol nyelvre fordított szemelvényei Bertrandon de la Broquière művéből (312-315. o.). Erről a forráskiadványról bővebb információk a kiadó honlapján találhatóak.

Publikáció: Bárány Attila tanulmánya a Magyar Királyság hatalmi lehetőségeiről és Európában betöltött szerepéről

Szerző: | nov 2, 2023 | publikáció

Megjelent Bárány Attila tanulmánya a Gli spazi del potere: strategie e attributi dell’imperialità / Les espaces de la puissance : stratégies et marqueurs de l’impérialité ( a c. di Corinne Leveleux-Teixeira, Fulvio Delle Donne, Basilicata, Basilicata University Press, 2023) című, több nyelvű kötetben. A tanulmány (The Medieval Kingdom of Hungary: A Power Factor in Central Europe, 135-156. o.) a Magyar Királyság hatalmi lehetőségeit, Európában betöltött szerepét és a keresztény államokkal való együttműködését, illetve kapcsolatrendszerét tárgyalja, különösen II. András király uralkodása idején.

A tanulmánykötet open access formában felkerült a kiadó, a Basilicata University Press oldalára, ahol szabadon megtekinthető. A megtekintéshez és a további információk eléréséhez kattintson ide.

Publikációk: Bárány Attila tanulmánya és Visegrádi Renáta recenziója a Világtörténet 2023/2. számában

Szerző: | okt 21, 2023 | publikáció

A Világtörténet folyóirat 2023. évi második, tematikus középkori számának nyitó tanulmányát Bárány Attila írta Nagy Lajos király hadseregéről (Nagy Lajos hadserege és hadszervezete. Hadvezetés, stratégia, fegyvernemek), valamint a folyóirat Szemle rovatában található Visegrádi Renáta recenziója a Száműzetés, fogság, szabadulás a középkori és kora újkori Európában című kötetről.

 

A Világtörténet e számának megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia, a Debreceni Egyetem Tématerületi Kiválósági Program (TKP2020-IKA-04), „Magyarország a középkori Európában” című projekt és a „Magyar királyság uralkodóházai (1000-1526)” című K_22/143424 számú, NKFIH Alapból működő, „OTKA” témakutatási pályázat támogatta.

Nagy Lajos a Secretum Secretorum 1360 körül készített kódexének frontispiciumán. Oxford, Hertford College Library, MS D 2, fol. 1r. © Principal, Fellows and Scholars of Hertford College, Oxford. A képet Bárány Attila készítette a Hertford College Library engedélyével. A kép készítését a Debreceni Egyetem Tématerületi Kiválósági Program (TKP2020-IKA-04), „Magyarország a középkori Európában” című projekt tette lehetővé.

A kiadvány tartalomjegyzéke, illetve beszerzésének módja ide kattintva érhető el.

Megjelent a Memoria Hungariae könyvsorozat 14. kötete

Szerző: | szept 25, 2023 | publikáció

Megjelent a Memoria Hungariae kutatócsoport könyvsorozatának 14. kötete:

Zwischen Ostsee und Adria. Ostmitteleuropa im Mittelalter und in der Frühen Neuzeit. Politische-, wirtschaftliche-, religiösische- und wissenschaftliche Beziehungen. Hg. Attila Bárány, Roman Czaja, László Pósán. Debrecen, 2023.

A kötetet támogatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal MECENATÚRA (MEC_21) pályázata (MEC_K_140808; témavezető: Pósán László).

Ismertető

A kötet tizennyolc tanulmánya az Európát körbeölelő tengerek között húzódó régiók néhány alapvető kulturális, politikai, gazdasági és társadalmi sajátosságait vizsgálja a középkorban és a kora újkorban. A köztes régiók szerepe ezekben a periódusokban jelentős a határok szempontjából is: Kelet- és Közép-Európán keresztül húzódott a latin és a keleti kereszténység közötti határ, mindemellett a középkorban a keresztény és a pogány államok közötti választóvonal is e területre esett. A magyar, lengyel, észt és német szerzők által írt hozzájárulások e témához négy nagyobb fejezetre oszlanak: politika, gazdaság és társadalom, egyház és vallás, végül pedig a tudomány.

Index, tartalom, betekintés

A kötet tartalomjegyzéke és az előszó megtekinthető ide kattintva.

A kötet háttere

A tanulmánykötetet Bárány Attila, Pósán László és Roman Czaja, a toruń-i Uniwersytet Mikołaja Kopernika tanszékvezető egyetemi tanára, a Debreceni Egyetem díszdoktora,
a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testületének tagja szerkesztette.

A kötet a kutatócsoport korábbi tudományos kapcsolatait ápolja és azokra építve jelent meg, több ország (Lengyel-, Német-, Észtország, Anglia) hat kutatóhelyének (Debrecen mellett Pécs, Toruń, Gdańsk, Tartu, Bonn) együttműködésével, interdiszciplináris megközelítéssel (a történészek mellett nyelvészek is a szerzőgárdát gazdagítják). A nyitó tanulmányt a Német Lovagrend kutatásának doyenje (az International Historische Kommission zur Erforschung des Deutschen Ordens elnöke, 1985-től 2022-ig), Udo Arnold, a Debreceni Egyetem díszdoktora írta.

Publikáció a Medioevo e Rinascimento folyóiratban

Szerző: | szept 4, 2023 | publikáció

Megjelent a kutatócsoport tagjának, Visegrádi Renátának a tanulmánya az  Università degli Studi di Firenze Dipartimento di Lettere e Filosofia tanszéke által kiadott, Medioevo e Rinascimento folyóiratban.

 

A tanulmány bibliográfiai adatai:

Renáta Visegrádi, „Correlazione tra cursus e punteggiatura in alcune lettere di stato di Coluccio Salutati”, Medioevo e Rinascimento, XXXVI – n.s. XXXIII (2022), pp. 63–86.

Coluccio Salutati utilizzò la punteggiatura e il cursus in modo consapevole e costante durante il lungo cancellierato fiorentino. Tra i due sistemi, prescritti anche dai manuali dell’ars dictaminis, si può osservare una correlazione, richiesta soprattutto nelle clausole. Tuttavia, i cursus si trovavano anche all’interno della frase: questi ultimi vengono qui esaminati e registrati quando preceduti da un segno di interpunzione di media forza. L’analisi si concentra sulle lettere di Stato scritte da Salutati durante il primo anno di cancellierato, cioè nel 1375. Si segnalano però brevemente le variazioni verificatesi in alcuni tratti e segni della punteggiatura nei decenni successivi. Il campione di sessanta lettere prende in esame la relazione tra i segni di interpunzione medi e forti – colum, interrogativus, exclamativus sive admirativus e coma – e i quattro cursus più comuni – velox, planus, tardus e trispondaicus. Dei 293 cursus totali l’86,34% è un cursus velox. Anche per Salutati come per i suoi contemporanei, il cursus velox era il più frequente e maggiormente preferito nelle clausole. Utilizza naturalmente anche il cursus tardus e il cursus planus, con una simile percentuale di occorrenze fra loro; mentre il cursus trispondaicus occorre soltanto in quattro casi. Nel corpus ho riscontrato anche sei casi in cui Salutati non utilizza il cursus, sebbene la prosodia medievale e la consuetudine lo avrebbero regolarmente richiesto.

Coluccio Salutati used punctuation and cursus consciously and consistently throughout his long Florentine chancellorship. Between the two systems, also prescribed by the manuals of the ars dictaminis, a correlation can be observed, especially required in clauses. However, cursus were also found within the sentence: these are examined here and recorded when preceded by a punctuation mark of medium strength. The analysis focuses on the state letters written by Salutati during the first year of his chancellorship, i.e. in 1375. However, the changes that occurred in certain punctuation marks in the following decades are briefly noted. The sample of sixty letters examines the relationship between the medium and strong punctuation marks – colum, interrogativus, exclamativus sive admirativus and coma – and the four most common cursus – velox, planus, tardus and trispondaicus. Of the total 293 cursus, 86.34 % are cursus velox. For Salutati, as for his contemporaries, the cursus velox was the most frequent and most preferred in clauses. He naturally also uses cursus tardus and cursus planus, with a similar percentage of occurrences between them; while cursus trispondaicus occurs in only four cases. I also found six cases in the corpus where Salutati does not use the cursus, although medieval prosody and custom would have regularly required it.

Tanulmányok az „Andreae II regis Hungariae decretum anni 1222 bulla aurea roboratum – Tanulmányok az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulójára” c. kötetben

Szerző: | dec 20, 2022 | publikáció

Az Aranybulla-emlékévhez kapcsolódva december 15-én mutatták be az Andreae II regis Hungariae decretum anni 1222 bulla aurea roboratum – Tanulmányok az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulójára c. kötetet.

A kötetben a kutatócsoport két tagjának, Bárány Attilának és Pósán Lászlónak is megjelent egy-egy tanulmánya.

A kötetről, valamint a megrendelés módjáról a lenti gombra kattintva tájékozódhat.

Információk