Visegrádi Renáta előadása az Umanesimo e Rinascimento (1350 CA.-1550 CA.). Ricerche in corso e prospettive című konferencián

Visegrádi Renáta

tudományos segédmunkatárs

2024. szeptember 16. és 20. között második alkalommal rendezték meg az Umanesimo e Rinascimento (1350 CA.-1550 CA.), Ricerche in corso e prospettive [Humanizmus és reneszánsz (1350 ca. – 1550 ca.). Folyamatban lévő kutatások és kilátások] című szemináriumot. Egy több tudományterület képviselőiből összeállított bizottság pályázatuk benyújtása után kiválasztott húsz fiatal kutatót, akiket az Accademia Vivarum Novum támogatásával a Villa Falconieriben (Olaszország, Frascati) láttak vendégül, és a konferencia négy napján nyolc szekció keretében mutathatták be kutatási területüket. Minden szekciót egy-egy plenáris előadás nyitott meg, olyan elismert kutatók és professzorok részvételével, mint Enrico Fenzi, Concetta Bianca, Antonietta Iacono, Hartmut Wulfram vagy Pierre Caye.

A konferencia programja szerint Visegrádi Renáta a péntek délelőtti szekcióban adott volna elő, amely napra a konferencia szervezői az irodalom, vallás és politika tematikát állították fókuszba. Az előzetesen kitűzött program szerinti előadás azonban az egyik előadó betegség miatti távolmaradása okán keddre került. A Sulle lettere di Stato concepite dal Salutati nell’agosto e nel settembre 1375 [A Salutati által 1375 augusztusában és szeptemberében fogalmazott állami levelekről] címmel megtartott előadás Coluccio Salutati politikai gondolkodásába nyújtott bepillantást a firenzei kancellárnak Firenze nevében írt diplomáciai levelein keresztül. Az előadás második felében Salutati gondolkodásának és retorikai, sőt irodalmi stílusának érzékeltetésére két, ezt jól példázó episztola részletes ismertetésére került sor. Az első kiválasztott levelet Firenze Galeotto Malatestának, Rimini urának küldte szeptember 17-én, a másodikat pedig Durazzói Károly hercegnek, későbbi nápolyi és magyar királynak szeptember 19. és 23. között (a másolat keltezetlen).

Az öt napos konferencia közepén, a szerdai szabad foglalkozású nap keretében – amennyire az időjárás engedte – lehetőség nyílt felfedezni Frascati városát, illetve magában a Villa Falconieriben kaptak tárlatvezetést a szervezők jóvoltából, aminek köszönhetően az egyes szobák mellett a résztvevők megtekinthették a műtermeket is, ahol éppen akkor is egy ifjú művész dolgozott festményén.

A konferencia programja elérhető az alábbi linkre kattintva.

Györkös Attila előadása az Oaths, gifts and etiquette: How diplomacy was expressed through banquets című konferencián

2024 februárjában Györkös Attila Párizsban vett részt az Oaths, gifts and etiquette: How diplomacy was expressed through banquets című konferencián, amely a késő középkori diplomácia eddig kevéssé vizsgált aspektusaival foglalkozott. A különböző ceremoniális szertartások, vagy az ajándékok, illetve a látványelemek mennyiben játszhatak szerepet az államok közötti diskurzusban?

Györkös Attila az 1502-es franciamagyar házasságot bemutató előadásában (Spectacles pour Forger une Identité Commune) azt vizsgálta, hogy II. Ulászló király Anne de Foix-Candale nevű felesége milyen szertartásokon vett részt a Blois-ból Budáig tartó útja során, s hogy ezek a ceremóniák miként szolgálták az akkor megalakult velencei–francia–magyar szövetség közös céljainak elmélyítését.

A képek kattintással nagyíthatók.

Részvétel a Society for Court Studies csehországi konferenciáján

Novák Ádám

tudományos munkatárs

A Society for Court Studies európai szervezetének koordinálásában valósult meg a közösség éves konferenciája a csehországi Palacký University Olomouc vendéglátásában. A „Courtly Experiences” című konferencia a kulturális, anyagi és érzékszervi tapasztalatok vizsgáltára összpontosított az európai uralkodói és arisztokrata udvarok világában 1200 és 1800 között. A téma sokszínűsége Lisszabontól Uppsaláig, Oxfordtól Kaunas-ig szólított meg kutatókat. A kétnapos konferencián tizenhét szekcióban több tucat előadó mutatta be kutatását angol nyelven.

A konferencia nyitó plenáris előadását Karl Kügle, az University of Oxford és az Utrecht University professzora, a záró előadást pedig az University of Oxfordról Leah R. Clark „Courtly Experiences: Mobility, Transculturality and the Early Modern World” címmel tartotta. Betekinthettünk a 16. századi angol, a 12. századi lengyel uralkodók udvarába. Megtudhattuk mit írtak az angol napilapok a 16. században a lengyel uralkodóház mindennapjairól, vagy hogyan számoltak be lengyel utazók a francia, vagy angol városokról.

A konferencián kutatócsoportunk tagja, Novák Ádám „Invisible Barons: Court Dignitaries in the 15th Century Kingdom of Hungary” című előadásában a középkori magyar udvari tisztségviselők pecséthasználatát, és a rájuk vonatkozó kutatástörténeti múltat és jelent ismertette. Megbízott kutatónk Maléth Ágnes a 14. századi pápai legátusok udvartartásának kutatását, és annak eredményeit ismertette a „The Court of the Papal Legates in the 14th Century” c. előadásában. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetét emellett Árvai Tünde is képviselte, aki a 16. századi bécsi udvart ismertette egy arisztokrata házaspár levelezésén keresztül a „The Court of Vienna in the Correspondence of Tamas Nadasdy and Orsolya Kanizsay” című előadásában.

A konferencia zárónapján az olomouci érsekek által többször átépített, ma az UNESCO világörökség részeként nyilvántartott Kroměříž kastélyát, és az érsekség gyűjteményének több kabinetjét tekinthettük meg. A szervezők, elsősorban a Palacký University részéről Patrik Pastrnak, és a Society for Court Studies European Branch elnöke, Dustin Neighbors mindent megtett annak érdekében, hogy egy színvonalas rendezvényt hozzanak tető alá. Számos tapasztalattal és kapcsolattal térhettünk haza a konferenciáról.

A képek kattintással nagyíthatók.

Ónadi Sándor, Véber Zoltán és Visegrádi Renáta előadásai a II. Medievisztikai Vándorkonferencián

Ónadi Sándor (külső kutató, HUN-REN – DE „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport”), Véber Zoltán (tudományos segédmunkatárs, HUN-REN – DE „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport”) és Visegrádi Renáta (tudományos segédmunkatárs, HUN-REN – DE „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport”) is előadást tart a II. Medievisztikai Vándorkonferencián (2024. május 23-24., Debreceni Egyetem).

Ónadi Sándor előadása: Egyházi résztvevők az 1101. évi keresztes hadjáratban 

Az előadás rezüméje

Korábbi kutatásom középpontjában az első keresztes hadjáratban (1095–1099) részt vevő klerikusok, pápai legátus(ok), valamint a hadjárat befejezte után, 1099 szeptemberében megérkező Daibert (†1105), Pisa érsekének tevékenysége állt. A klérus feladatait ekkor négy csoportba soroltam: (1) az ütközetekhez tartozó feladatok, (2) a szegények gondozása, (3) a sereg összetartása és végül (4) a morális válságok kezelése. Ahogy az első hadjárat spirituális vezetőjének II. Orbán pápa (1088–1099) Monteil-i Adhemart, Le Puy püspökét nevezte ki, úgy – értesülve annak 1098. augusztus 1-jén bekövetkezett haláláról – a hasonlóan a pápa belső köréhez tartozó Daibert érkezett Keletre. Politikája sok szempontból ellentétes volt az Adhemar képviselte gyakorlattal, de ez magyarázható a megváltozott körülményekkel. Már Jeruzsálem 1099. július 15-i elfoglalása előtt, újabb seregek gyülekeztek Európában, válaszul Adhemar és a keresztes hadjárat vezetői által írt antiókhiai segélykérésre. A keletről érkező kedvező hírek csak fokozták a lelkesedést és a seregek létszámát. Ahogy az első hadjárat esetében, az 1100–1101-es hadjárat esetében is Európa különböző területeiről, a világi hierarchia más-más fokain elhelyezkedő főurak indultak útnak, természetesen eltérő célokkal. Orbán korábbi gyakorlata alapján, ekkor is kijelölésre került az új pápa, II. Paszkál (1099–1118) egy közeli embere, Bovisioi Anzelm, Milánó érseke, aki a milánói kontingenssel 1100. szeptember 3-án hagyta el városát. Előadásomban bemutatom az Anzelm által képviselt politikát, a hadseregen belül betöltött pozícióját, s megkísérlem összevetni a két korábbi spirituális vezető tevékenységével, különös tekintettel a fent vázolt négy csoportra. Ehhez főként elbeszélő forrásokat (Chartres-i Fulcher, Aacheni Albert, Caeni Rudolf, Aurai Ekkehard, Nogent-i Guibert és Robertus Monachus krónikáját), pápai okleveleket és a résztvevők leveleit tudtam felhasználni.

Véber Zoltán előadása: Hunyadi János szendrői fogsága

Az előadás rezüméje

Az 1448-as rigómezei csata következtében elszenvedett súlyos vereség után a csatatérről menekülő Hunyadi János a szerb despota, Brankovics György fogságába esett. Ez az esemény mély benyomást tett a kortársakra, amit több forrás és népdal is tükröz. Hunyadi közel két hónapig tartó fogságából szigorú feltételek mellett szabadult ki: 100.000 dukátot kellett fizetnie a magyar sereg által okozott károkért; a magyar seregnek a jövőben nem szabadott átkelnie Szerbián, ha a törökök ellen vonulnak; továbbá vissza kellett adnia a Brankovicstól korábban megszerzett birtokokat, és Hunyadi Lászlót túszként kellett hátrahagynia. A kormányzó, aki nem volt hajlandó a kiengedéséért cserébe felállított követelményeket teljesíteni, először bűnbakokat kezdett keresni, akiket a despota udvarában magas tisztséget betöltő két raguzai polgár személyében, valamint négy Brankovics familiáris személyében talált meg. Jogilag lépett fel ellenük, azzal a váddal, hogy az ő ösztönzésükre és javaslatukra került fogságba. Miután 1450. április 12-én a pápa felmentette az egyezményből eredő kötelezettségei alól, sereget indított a despotával szemben. Előadásomban magyar, raguzai és szerb források felhasználásával elemzem Hunyadi fogságba esésének körülményeit, valamint a Brankoviccsal és familiárisaival szembeni bosszúját.

Visegrádi Renáta előadása: Ab auctore correctum. Javítások Coluccio Salutati korai leveleiben

Az előadás rezüméje

A firenzei kancellárnak, Coluccio Salutatinak a Köztársaság nevében írt hivatalos levelei több szempontból közelítve is igen nagy fontossággal bírnak. Szerencsések vagyunk, hogy az elküldött missilis-ek nagy része fennmaradt másolat formájában a kancellár által gondosan szerkesztett regiszterek folióin, melyeket ma a Firenzei Állami Levéltárban őriznek. Az eredeti elküldött levél csak elvétve maradt ránk, így ezek egyértelműen hiánypótló dokumentumoknak számítanak. Maga a kancellár sokszor javított a másolaton, módosította és szépítgette azt, volt, hogy a kész missilis elküldése előtt, de volt, hogy már utána. Előadásomban ezekről, a másolatokon látható javításokról szólók az általam feldolgozott száz állami levél tükrében, mely korrektúráknak több típusa is megfigyelhető: áthúzás, javított rész sor fölé vagy margóra írása, margóra írt utólagos gondolat beágyazása, sor fölé írt szó utólag történt beírása, a scribatur szó előfordulása, akaratlan hibák, tévesztések, akaratlagos finomítások. Továbbá lehetőségem volt néhány olyan eredeti expediált missilis-t is megvizsgálni, melyek másolatai a levéltár regisztereiben is megtalálhatóak, ezáltal ugyanazt a levelet két fennmaradt forrás alapján is összevethettem. Az előadás során mutatok példát az elküldött levél és a regiszterbe került másolata közti eltérésekre és javításokra is.

Információk

Időpont

2024. május 23-24., csütörtök-péntek | 10:10-18:40, 10:00-15:40

Helyszín

Debreceni Egyetem, Főépület, II. emelet (Karácsony Sándor terem); III.emelet (XII-es terem)

Részletek

Bárány Attila előadása Nagyváradon

Bárány Attila a Festum Varadinum keretében megrendezésre kerülő, „Nagyvárad és Bihar a késő középkorban – Történelmi konferencia, kötetbemutató” című rendezvényen tart előadást 2024. május 17-én.

Az előadás címe: Bihari nemesek útja az országos politikáig: az Ártándiak.

Részletes program és leírás itt olvasható.