2024. július 3-án Virágh Ágnes előadást tartott a leeds-i középkorász kongresszuson. Az előadás címe: From Clamour to Collective Action: Navigating Crises in an Urban Community of 14th-Century Apulia.
A programfüzet vonatkozó része, valamint az előadás absztraktja megtekinthető itt.
tudományos munkatárs
Velencei kutatóút
Fraknói Vilmos szerint „Minden nemzet történetnyomozói a könnyű munka és biztos eredmény kilátásával szállhatnak le [az olaszországi könyv- és levéltárak] mélyébe,” ezzel a reménnyel indultam egyhetes kutatóútra Velencébe a DE TKP Magyarország helye és képe a középkori Európában Kutatócsoportjának keretében végzett munkámhoz, az 1521–26-os velencei források feltárásához kapcsolódóan. Kutatásom elsődleges célkitűzése Marin Sanudo naplójának a megjelölt időkörben teljességre törekvő hungarika-feltárása. A napló a Velencei Köztársaság államtanácsainak (Nagytanács, Szenátus, Bölcsek tanácsa) ülésein történteket is rögzíti, ezek fennmaradt ügyiratai jó kontrollforrásnak tűntek a naplóhoz. A kutatóút során bebizonyosodott az ellenkezője, inkább a Sanudo-napló szövegkiadása szolgálhat a jövőben kényelmes mutatóként az elsődleges, levéltári forrásokhoz.
Az említett jegyzőkönyveket, protokollumokat a Velencei Állami Levéltár (Archivio di Stato di Venezia) őrzi, május 13-án itt kezdtem meg a kutatást. Elsősorban a széles törvényhozási és végrehajtói jogkörrel rendelkező Szenátus határozatait (Deliberazioni) tekintettem át. Hétfőn a Secreti sorozat 48-as regisztrumkötetéről és a 49-es elejéről készült digitális másolatokat tártam fel mutató alapján. A 48-as számúban 2 a megjelölt időkörön kívüli hungarika dokumentummásolat van, és 2 az időkörön belül. A 49-esben még 2 dokumentumot volt időm azonosítani. Az utóbbi 4 szövegről átírást készítettem. Délután a Ludovico Gritti és kora c. konferencián tartottam online előadást a Sanudo-napló Grittit illető bejegyzéseiről. A konferencia egyik előadásán felmerült a kérdés a dózsefi dalmáciai birtokszerzéseit intéző Nicolò Querini kilétét illetően, előadásomban rámutattam, hogy ő a Sanudo-napló dokumentumainak segítségével könnyedén azonosítható, tevékenysége jól követhető.
14-én ellenőriztem az előző napi átírásokat, majd a Secreti sorozat Filze alsorozatába gyűjtött feljegyzéseket vizsgáltam. A 4. csomóban 10 hungarika-dokumentumot találtam, a fontosabbakról fotót készítettem, illetve megkezdtem leírásukat a Momentum-adatbázisba. Az iratok részben a velencei-magyar követekhez (Csulai Móré Fülöp és Lorenzo Orio) kapcsolódnak, részben az adriai partvidékre vonatkoznak. A regisztrumok 49. kötetének feltárását is folytattam mutató szerint, 5 rövidebb-hosszabb, esetenként több témát is érintő hungarika szövegegységet írtam át, többek közt egy eddig ismeretlen, Brodarics Istvánnak címzett levelet.
15-én ellenőriztem a Brodaricsnak írt levél átírását, majd az 50. regisztrumra tértem át. Ebben a mutató 2 hungarikumot jelzett, ezeket átírtam, az egyik szöveg eredetije már a Filze 4-ben is benne volt. Az 51. regisztrumkötetben nem találtam hungarikumot, a Filze 5-ben sem, a Filze 6-ban csak 1 áttételeset, a Velencei Köztársaság gratuláló levelét I. Szulejmán részére a mohácsi győzelemhez. A Terra sorozat regisztrumainak 21. kötetében egy magyar vonatkozású, Lorenzo Orio követet érintő adatot rögzítettem, a sorozat többi kötetének kutatását elnapoltam. Ezek dátum szerint rendezett iratok, a továbbiakban a Sanudo-naplóból fogom kigyűjteni, mely szenátusi üléseken merült fel magyar téma, majd dátum szerint visszakeresem ezeket az eredeti iratokban, így gyorsítva a kutatást. A Secreti 48-as regisztrumkötetéből a két időkörön kívüli hungarikumot is átírtam, hogy a feltárása teljes legyen. Riccardo Predelli regesztái alapján áttekintettem a Libri commemoriali sorozat témába vágó iratait, 5 hungarikumot azonosítottam a digitális másolatokon, 4-et át is írtam.
16-án átírtam az ötödik hungarikumot a Libri commemorialiból, a Bölcsek tanácsának (Collegio dei savi) levelei közül pedig eredetiben átvizsgáltam a Comune sorozatot, de ezekben nem találtam Mohács előtti hungarikumot, egy érintőleges, Klisszára vonatkozó 1533-as iratot lefotóztam. A Collegio fejedelmi levelezése sem hozott komolyabb eredményt, a magyar uralkodókra vonatkozó csomóban csak egy középkori irat (Perényi Imre nádor levele a dózse részére) van, ezt lefotóztam.
A többi az Erdélyi Fejedelemségre vonatkozik, ezek alapvető adatait felvettem az esetlegesen érdeklődő kollégák kedvéért, van köztük magyar nyelvű, 17. századi követutasítás is. A Collegio iratanyagát a Notatorio regisztrumainak vizsgálatával folytattam, ezek közt legfeljebb érintőlegesen magyar ügyek vannak. A 19. kötetben 1 konkrét hungarikumot találtam, bizonyos budai Tót István vitás ügyét, ezt lefotóztam, átírtam. A levéltár 14 órai zárása miatt lehetőségem nyílt a Szent Márk-könyvtár (Biblioteca Nazionale Marciana) felkeresésére is, ahol a hétfői előadás során felmerült problémás szöveghelyet ellenőriztem a Sanudo-napló kéziratában. Bár a korábbi tapasztalatok fényében először csak a mikrofilmet kértem ki, az eredeti kézirat vizsgálata is szükségesnek bizonyult a kérdéses rész tisztázásához. Ezúttal erről a könyvtárosokat is sikerült meggyőzni, így pontosan tisztázódott a mikrofilológiai kérdés.
17-én befejeztem a 19. Notatorio regisztrumkötet vizsgálatát. A 20. kötetben két mikrotörténeti hungarikumot azonosítottam, a Szent Márk-templom kincstárát megtekinthette 1524-ben a Magyar Királyságba tartó pápai követ, 1525-ben pedig Kanizsai László. A Rómába zarándokló magyar főúr útvonaláról az analógiákon kívül eddig semmilyen adat nem állt a kutatók rendelkezésére.
Áttekintettem a főhatalom letéteményesének, a Nagytanácsnak a határozatait, az időkörömre vonatkozó részben nem találtam hungarikumot. Végül a konstantinápolyi követség három iratcsomóját fotóztam be, de ezek mélyebb feltárására már nem volt idő.
A kutatóút során kb. 90, eddig külön felületen rögzített Sanudo-hungarikumot is bevittem a Momentum-adatbázisba. Hazatérés után a levéltári iratok rekordjainak tisztázása következik, az összegyűlt hungarika anyagból a Brodaricsnak írt levél kiadása érdemes önálló publikálásra, a többi az átfogóbb kutatásokhoz fog érdemi alapanyagot kínálni. A kutatóút megvalósulásához nyújtott anyagi támogatást ezúton is köszönöm a Kutatócsoportnak!
tudományos segédmunkatárs
A nagyváradi római katolikus püspöki palota díszterme
Az idei évben Nagyváradon, május 2–4. között került megrendezésre a X. Fraknói Akadémia, mely a váradi kanonok, címzetes püspök és MTA főtitkár, Fraknói Vilmos (1843–1924) halála századik évfordulójának állított emléket „Fraknói Vilmos püspök, nagyváradi kanonok, az MTA-főtitkára és a magyar történetkutatás” címmel.
A nagyváradi püspöki palota dísztermében megrendezett tudományos konferencia első napján a prezentációk Fraknói Vilmos korai tudományos munkásságát és az általa megkezdett vatikáni kutatásokat, forrásfeldolgozásokat járták körül, továbbá a Monumenta Vaticana Hungariae elindítását és az általa megalapított Római Magyar Történeti Intézetet. A következő szekcióban az előadások fókusza Fraknói kortársainak és kollégáinak (Óváry Lipót, Lukcsics József és Veress Endre) több itáliai – de főként a vatikáni – levéltárban végzett forrásfeltáró munkásságán volt.
A konferencia második napján három szekció keretében ismertették az előadók Fraknóinak a magyar medievisztika megalapozásáért tett érdemeit, MTA főtitkári teendőit, életmű-bibliográfiáját és közéleti publicisztikai munkásságát, továbbá a Nagyváradhoz és Erdélyhez való kötődését is.
A magas színvonalú tudományos emlékkonferencia zárását követő napon, május 4-én Lakatos-Balla Attila történész-muzeológus (aki május 3-án „Rómer Flóris és Fraknói Vilmos nagyváradi irathagyatéka” címmel maga is előadást tartott a konferencián) és Böcskei László megyéspüspök vezetésével a résztvevők megtekinthették a püspöki palotát és a székesegyházat, a délután folyamán pedig a váradi várat, ahol Szent László egyetlen nagyváradi köztéri lovasszobra is áll.
A X. Fraknói Akadémia részletes beszámolóját és további képeket a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport honlapján lehet megtekinteni.
A képek kattintással nagyíthatók.
Fényképek: © Visegrádi Renáta
tudományos munkatárs
A 15–16. század fordulóján Velence kulturális és gazdasági értelemben is a Mediterráneum egyik legfontosabb központja volt. Kibontakozó diplomáciai összeköttetései és kereskedőhálózata révén az egész ismert világból ide áramlottak a hírek, pletykák, titkok, melyek hozzájárultak a gazdasági jelentőségéhez képest elenyésző méretű városköztársaság politikai erejének fenntartásához. Ebben a különleges környezetben írta naplóját a történetírói ambíciókat dédelgető Marin Sanudo 1496-tól 1533-ig, amelyben a számára elérhető összes hírt lejegyezte: a Velence városában személyesen tapasztaltakat, a kalmárok szóbeszédéből elcsípett híreket és a szélrózsa minden irányából érkező követjelentésekben foglalt tudnivalókat.
E sokszínű forrás jelentőségét csak tovább emeli, hogy a velencei Dózsepalotát érintő tűzvészekben a követjelentések eredeti példányai elpusztultak, így a szó legszorosabb értelmében véve hiánypótló. Ugyanakkor ezeknek az adatoknak a bizalmas jellege miatt sokáig elzárva őrizték, lassan elfelejtették az ötvenkilenc kéziratos kötetre rúgó naplósorozatot.
A 18. század végén újra felfedezett Diarii hamar a tudósok érdeklődésének homlokterébe került, nemzeti fókuszú forrásbányászat vette kezdetét. A magyar történettudomány szerencsés volt abból a szempontból, hogy a napóleoni háborúk rendezését követően Velencéből Bécsbe kerültek a napló eredeti kötetei (a 18. század végén készült egy szintén kéziratos másolat is), így a császári levéltárban dolgozó, vagy egyszerűen Bécsben tevékenykedő magyar tudósok – Gévay Antal, később Wenzel Gusztáv – első kézből fértek ehhez a felbecsülhetetlen értékű forráshoz.
A magyar középkori iratanyagpusztulás mértékének fényében szédítő az adatgazdagság, amivel a Sanudo-naplóban szembesül a kutató, ez már az említett Wenzel Gusztávot is három kötetes forrásgyűjtemény összeállítására sarkallta. Később Balogh István adta ki a naplóból a 16. század elején a Magyar Királyságba küldött követek Velencében elmondott záró beszámolóit (deposizione), melyek a követek hivatali idejében történt politikai események összefoglalása és a magyar elit tagjainak jellemzése mellett országleíró részeket is tartalmaznak. A napló – elsősorban Wenzel által kigyűjtött – hungarika-szöveghelyei azóta is számos történeti publikációban felbukkannak.
A Wenzel-féle hungarika-szöveggyűjtemény óta átfogó hungarikagyűjtés nem készült a naplóból, pedig a jogtörténész csak a mohácsi csatával bezárólag közölte a válogatott magyar vonatkozású forrásokat. Az azóta elkészült szövegkiadás és a technikai lehetőségek viszont lehetővé teszik egy, a Wenzelénél kiterjedtebb forrásjegyzék összeállítását.
A Hungarica Sanutiana-adatbázisban egyrészt már elérhetők az 1526–1533-as hungarika-szöveghelyek, másrészt a Mohács előtti anyag Wenzel által figyelmen kívül hagyott szöveghelyei is folyamatosan összegyűjtésre kerülnek. Ezek az alapvető történeti ismereteinket nem fogják gyökeresen megváltoztatni, de az új kutatási megközelítéseknek (diplomáciatörténet, reprezentáció-kutatás stb.) hasznos adalékul szolgálnak. Továbbá az elmúlt másfél évszázadban a kizárólag a Wenzel-féle gyűjtésre alapuló magyar eredmények felülvizsgálatát is lehetővé teszik.
A forrásjegyzék a sanudologia.weebly.com weboldal “Adatkészlet” lapján érhető el táblázatos formában. A táblázat szélesebb a weboldal tükrénél, a területére kattintva a billentyűzet jobbra-balra nyilaival lehet benne navigálni. Egy-egy szöveghelyről itt az alábbi információk érhetők el:
Az adatkészlethez a személyi- és földrajzi névállományt a fellengzősen “Névtér” és “Földrajzi névtér”-nek címzett lapok tartalmazzák, itt a forrásokban előforduló, illetve több nyelven különböző formában szereplő tulajdonneveket egységesítem a modern helyesírási szabályok, szakmai gyakorlatok alapján, itáliai neveknél például a treccani.it oldalon elérhető Dizionario biografico degli italiani életrajzi lexikonból, ha ez nem elérhető, a Sanudo-kiadás mutatójában szereplő névalakot veszem fel. Magyar nevek esetében törekszem az egyszerűsítő (Bakóc) névhasználatra, az uralkodói sorszámok okozta kavarodást (“de császárként nem az első volt…”) elkerülendő őket is a dinasztia nevével azonosítom, a pápákat is a születési nevükkel veszem fel. Az uralkodói névalakok, felvett nevek természetesen szerepelnek a névtérben.
Az adatkészletben csak az egységesített nevek szerepelnek a pontos kereshetőség kedvéért. A “Testületi névtér” a Velencei Köztársaság tisztviselőire koncentrál és a tisztségeket feladatkörükkel, megbízási idejükkel stb. jellemzi, adott esetben tájékoztató bibliográfiát is közöl.
A “Fordítások” fülön blog formában futnak a lefordított Sanudo-szöveghelyek, amelyeket megcímkézek a hagyományosan a mutatókba kerülő adatokkal, személy- és helynevekkel. A névterekben ezekre a címkékre link mutat.
A “Diarii-kötetek” fülön táblázatos konkordancia segíti a digitalizált Sanudo-kézirat és szövegkiadás köteteiben eligazodást.
A kezdőlapon technikai információk és a Sanudo-kutatásaimhoz kapcsolódó újdonságok olvashatók, innen érhető el továbbá a Zotero hivatkozáskezelőben rögzített bibliográfia. Az “Impresszum” oldalon a kutatás háttere, támogatói szerepelnek.
1. Kezdőlap / Keresés az oldal teljes szövegében: Ez a lehetőség csak az oldalon szereplő adatok közt (blogbejegyzések, testületi névtér szövege stb.) keres, a tükrözött adatállományban (Adatkészlet, Névtér, Földrajzi névtér) nem.
2. Adatkészlet / keresőmező: Itt az egységesített névalakokra, vagy a dátumokra ÉÉÉÉ.HH.NN formában érdemes keresni. A mező a teljes adattartalomban keres, nem lehet különbséget tenni, hogy egy adott személy pl. feladó, címzett, vagy csak említett az adott rekordban. (A kezdőlap “Keressen az adatok közt” gombja ide irányít.)
A keresés eredményét folyamatosan “szűri” le az oldal, Fran-nál még számos Francesco szerepel, a Frangepán-nál a család összes tagja, Frangepán Kristóf-nál már valóban csak azokat a rekordokat látjuk, amelyben az ő neve szerepel. A találati listát – vagy akár a teljes adatkészletet – az egyes oszlopok szerint rendezhetjük. Ezután a találati lista Ctrl+A, Ctrl+C, Ctrl+V billentyűkombinációkkal tetszőleges táblázatkezelőbe illeszthető, innen már szűrhetők a különböző oszlopok, az adott személy szerepei (feladó, címzett stb.) elkülöníthetők. (Akár a teljes adatkészlet másolható és kereshető ilyen formában saját táblázatkezelőnkben.)
Ha nincs szükségünk efféle szűrésre, a böngészőnk ”keresés az oldalon” (Ctrl+F) funkciójával is kereshetünk.
3. Fordítások / Földrajzi- és személynévmutató: Az adott személlyel/hellyel címkézett blogbejegyzéseket (fordításokat) listázza, tehát az adatkészletben csak regesztával szereplő tételeket nem. A nevek a névterekben egységesített formában szerepelnek. (A kezdőlap “Böngésszen a fordításokban” gombja ide irányít.)
4. Fordítások / Böngészés a Sanudo-féle bejegyzés dátuma szerint: Ez a keresés akkor hasznos, ha egy bizonyos esemény visszhangját keressük, pl. a mohácsi csata visszhangjára érdemes az 1526. szeptemberi és későbbi bejegyzéseket havonta átlapozni. A fordítási/blogbejegyzések aszerint vannak dátumozva, ahogy Sanudo a szövegeket a naplójába írta, a blogban időrendben “felfelé” haladva, tehát egy adott hónapban a hónap végi bejegyzések lesznek legfelül.
Ha ilyen jellegű keresést a teljes adatkészleten kívánunk futtatni, a második módszerrel kell keresnünk ÉÉÉÉ.HH formában megadva a csonka dátumot.
Teljes értékű keresést tehát csak a második módszer nyújt, a többi a lefordított források több szempontú böngészését teszi lehetővé.
A forrásjegyzéket Google Sheet táblázatba rendezem, eddigi tapasztalataim szerint ez megbízható felhőalapú tárhely, adatvesztést még nem szenvedtem. A különböző jellegű nyers adatok minél jobban elkülönítve szerepelnek (pl. dátumok év, hónap és nap tagjai elkülönítve), így egyrészt olyan szűréseket is végre tudok hajtani, ami a Hungarica Sanutiana oldalon keresztül nem lehetséges, másrészt adatellenőrzést tesznek lehetővé, és fejlettebb informatikai környezetben további keresési lehetőségeket kínálhatnak.
Maga a Hungarica Sanutiana az egyszerűen kezelhető Weebly honlapszerkesztővel készült, a kiválasztása mögött történelmi ok rejlik: a pázmányon ezt mutatták bölcsészinformatika kurzuson. A célnak megfelel. A Google-táblázat adatait a Sheet2Site segédprogram tükrözi a Weebly felületére, a táblázat nyilvános megosztási linkjét egy html kóddá alakítja, amelyet az oldal megfelelő lapjára illesztve oda tükrözi a táblázat első munkalapjának adatállományát.
A Sanudo-kutatásaim során kézbe vett, feldolgozott, vagy feldolgozni tervezett szakirodalom adatait a Zotero hivatkozáskezelő programban rögzítem, amely felhőben tárolja a számítógépre telepíthető programban (is) rögzíthető bibliográfiai adatokat. A tételek valamelyest rendszerezve szerepelnek (adattárak / Sanudo-szövegkiadások / egyéb forráskiadványok / szakirodalom). A kezdőlapon is szereplő linkre kattintva először a bibliográfiai tételek címét-szerzőjét-megjelenési évét látjuk, ezen paraméterek szerint rendezhetjük is őket. Az “Adatkészlet” bibliográfiai adatainak felfejtéséhez célszerű szerző szerint növekvő sorrendbe rendezni a kiadványokat, a rövidítés általában a szerző vezetékneve és a megjelenés éve. A rövidítést a “Call Number” mezőben lehet ellenőrizni.
Ahogy már utaltam rá, a webes felület lehetővé teszi az adatok folyamatos frissítését, szükség esetén javítását. A fordítások esetében éppen ezért érdemes lehet a nyomtatott változatra hivatkozni, amennyiben nem az éppen jelentős rész változott a weboldalon. Ha mindenképpen a weboldalra hivatkozunk, jelöljük az elérés időpontját a biztonság kedvéért, és a végleges publikáció előtt érdemes még egyszer ellenőrizni. (Korábban a blogbejegyzések dátuma a legutóbbi frissítés dátumával egyezett, így ez a lépés megspórolható lett volna, de az év/hó szerinti böngészés oltárán ezt a lehetőséget – talán nem feleslegesen – feláldoztam.) A fordítások sok esetben az Örök Mohács című forrásgyűjteményből származnak, amelyben bizonyos szövegrészek korábbi fordítók munkái, ezeket adott esetben át kellett dolgozni. A weboldalon ezeket kiegészítettem a “Sanudo-kontextussal” (beküldte ez, átírja az stb.), de a korábbi fordítók munkáját minden esetben feltüntettem. A fordítások jelen formájukban forrásmegjelöléssel szabadon terjeszthetők, másolhatók (Creative Commons 4.0).
A doktori disszertációm összeállítása folyamán az 1526–1533 időszakból kb. 1800 hungarika szöveghelyet azonosítottam a Sanudo-naplóban, ezek fizikai függelékként kiadása lehetetlen és jelen “Előzetes” feldolgozottsági állapotukban értelmetlen lett volna. A kutatási segédanyag, adatkészlet publikálása viszont az eddigi eredményeim ellenőrzését és a további történelmi kutatásokat is megkönnyíti reményeim szerint, ezért döntöttem az online közlés mellett. Az eszközök ingyenesek, éppen ezért alapszintű funkciókat tesznek csak lehetővé, de így is több keresési lehetőséget kínálnak a felhasználóknak. Az adattár hátterét pedig úgy alakítom, hogy később jobb informatikai (adatbázis) háttérrel még inkább kiaknázható legyen ez az adattömeg.
