A 15–16. század fordulóján Velence kulturális és gazdasági értelemben is a Mediterráneum egyik legfontosabb központja volt. Kibontakozó diplomáciai összeköttetései és kereskedőhálózata révén az egész ismert világból ide áramlottak a hírek, pletykák, titkok, melyek hozzájárultak a gazdasági jelentőségéhez képest elenyésző méretű városköztársaság politikai erejének fenntartásához. Ebben a különleges környezetben írta naplóját a történetírói ambíciókat dédelgető Marin Sanudo 1496-tól 1533-ig, amelyben a számára elérhető összes hírt lejegyezte: a Velence városában személyesen tapasztaltakat, a kalmárok szóbeszédéből elcsípett híreket és a szélrózsa minden irányából érkező követjelentésekben foglalt tudnivalókat.
E sokszínű forrás jelentőségét csak tovább emeli, hogy a velencei Dózsepalotát érintő tűzvészekben a követjelentések eredeti példányai elpusztultak, így a szó legszorosabb értelmében véve hiánypótló. Ugyanakkor ezeknek az adatoknak a bizalmas jellege miatt sokáig elzárva őrizték, lassan elfelejtették az ötvenkilenc kéziratos kötetre rúgó naplósorozatot.
A 18. század végén újra felfedezett Diarii hamar a tudósok érdeklődésének homlokterébe került, nemzeti fókuszú forrásbányászat vette kezdetét. A magyar történettudomány szerencsés volt abból a szempontból, hogy a napóleoni háborúk rendezését követően Velencéből Bécsbe kerültek a napló eredeti kötetei (a 18. század végén készült egy szintén kéziratos másolat is), így a császári levéltárban dolgozó, vagy egyszerűen Bécsben tevékenykedő magyar tudósok – Gévay Antal, később Wenzel Gusztáv – első kézből fértek ehhez a felbecsülhetetlen értékű forráshoz.
A magyar középkori iratanyagpusztulás mértékének fényében szédítő az adatgazdagság, amivel a Sanudo-naplóban szembesül a kutató, ez már az említett Wenzel Gusztávot is három kötetes forrásgyűjtemény összeállítására sarkallta. Később Balogh István adta ki a naplóból a 16. század elején a Magyar Királyságba küldött követek Velencében elmondott záró beszámolóit (deposizione), melyek a követek hivatali idejében történt politikai események összefoglalása és a magyar elit tagjainak jellemzése mellett országleíró részeket is tartalmaznak. A napló – elsősorban Wenzel által kigyűjtött – hungarika-szöveghelyei azóta is számos történeti publikációban felbukkannak.
Célkitűzés
A Wenzel-féle hungarika-szöveggyűjtemény óta átfogó hungarikagyűjtés nem készült a naplóból, pedig a jogtörténész csak a mohácsi csatával bezárólag közölte a válogatott magyar vonatkozású forrásokat. Az azóta elkészült szövegkiadás és a technikai lehetőségek viszont lehetővé teszik egy, a Wenzelénél kiterjedtebb forrásjegyzék összeállítását.
A Hungarica Sanutiana-adatbázisban egyrészt már elérhetők az 1526–1533-as hungarika-szöveghelyek, másrészt a Mohács előtti anyag Wenzel által figyelmen kívül hagyott szöveghelyei is folyamatosan összegyűjtésre kerülnek. Ezek az alapvető történeti ismereteinket nem fogják gyökeresen megváltoztatni, de az új kutatási megközelítéseknek (diplomáciatörténet, reprezentáció-kutatás stb.) hasznos adalékul szolgálnak. Továbbá az elmúlt másfél évszázadban a kizárólag a Wenzel-féle gyűjtésre alapuló magyar eredmények felülvizsgálatát is lehetővé teszik.
Lapok
A forrásjegyzék a sanudologia.weebly.com weboldal “Adatkészlet” lapján érhető el táblázatos formában. A táblázat szélesebb a weboldal tükrénél, a területére kattintva a billentyűzet jobbra-balra nyilaival lehet benne navigálni. Egy-egy szöveghelyről itt az alábbi információk érhetők el:
- Hivatkozás: A szöveghely meghatározása a Diarii-szövegkiadásban [kötet]/[hasáb] formában.
- Bejegyzés dátuma: A nap, amikor Sanudo feljegyezte az adott hírt vagy eseményt. Külön lapra készült másolatok, nyomtatott anyagok esetén a szöveget közvetlenül megelőző nap dátuma, ez nem föltétlenül azonos a beillesztés dátumával!
- Fennmaradási forma: A Sanudo-szövegek filológiai státusza nagyon sokszínű, ebben kíván eligazítást nyújtani ez az oszlop. Vannak kivonatolt-összefoglalt (“Sanudo összefoglalja”), részben vagy egészben lemásolt szövegek (“Sanudo másolatban közli”), és van, hogy egy-egy levelet csak megemlít (“Sanudo említi”) a naplószerző. A Diariiba foglalt személyes tapasztalatokra “Sanudo bejegyzi” kifejezéssel utalok.
- Forrás: Vendégszövegek esetén – tehát többnyire – a szöveg írásba foglalója és a forrás típusa (követek/elöljárók rendszeres jelentése és záró beszámolója (deposizione), szerződések, (magán) levelek Amennyiben nem itáliai népnyelven születtek, úgy a nyelvet is itt tüntetem fel.
- Kelt – értelemszerűen.
- Címzett – ha ismert.
- Említett személyek – egységesített névalakban.
- Közvetítő: A szöveghelyen idézett másodlagos szöveg (pl. befoglalt levél) közvetítője a “Forrás”-hoz. (Ez és a következő két oszlop függvényekkel van összefűzve, adathiány esetén csak tagolójelek látszanak: [feladó]>[címzett] ([hely], [dátum]).
- Megszövegező: A “Közvetítő” által a “Forrás”-hoz juttatott szöveg keletkezési körülményei.
- Hírforrás: A “Megszövegező” szövegének forrása.
- Fordítás/Regeszta: Előbbi esetén linkelve (megnyitása: jobb klikk > megnyitás új lapon), utóbbi esetén helyben olvasható.
- Bibliográfia: A szöveg kiadása, fordítása, vagy a rá utaló szakirodalom. A rövidítések feloldása a Kezdőlapról elérhető Zotero-bibliográfia segítségével.
- Rekord státusza: Ellenőrzött/Előzetes – Az előzetes adatgyűjtések eredményeképpen bekerült szöveghelyek tartalmi feldolgozottsága nem teljes, szakmai felelősséget még nem vállalok értük. A nevek, helyek hiányosak vagy pontatlanok lehetnek, de a “Hivatkozás” azért ezekben az esetekben is hungarika-forrást jelöl.
Az adatkészlethez a személyi- és földrajzi névállományt a fellengzősen “Névtér” és “Földrajzi névtér”-nek címzett lapok tartalmazzák, itt a forrásokban előforduló, illetve több nyelven különböző formában szereplő tulajdonneveket egységesítem a modern helyesírási szabályok, szakmai gyakorlatok alapján, itáliai neveknél például a treccani.it oldalon elérhető Dizionario biografico degli italiani életrajzi lexikonból, ha ez nem elérhető, a Sanudo-kiadás mutatójában szereplő névalakot veszem fel. Magyar nevek esetében törekszem az egyszerűsítő (Bakóc) névhasználatra, az uralkodói sorszámok okozta kavarodást (“de császárként nem az első volt…”) elkerülendő őket is a dinasztia nevével azonosítom, a pápákat is a születési nevükkel veszem fel. Az uralkodói névalakok, felvett nevek természetesen szerepelnek a névtérben.
Az adatkészletben csak az egységesített nevek szerepelnek a pontos kereshetőség kedvéért. A “Testületi névtér” a Velencei Köztársaság tisztviselőire koncentrál és a tisztségeket feladatkörükkel, megbízási idejükkel stb. jellemzi, adott esetben tájékoztató bibliográfiát is közöl.
A “Fordítások” fülön blog formában futnak a lefordított Sanudo-szöveghelyek, amelyeket megcímkézek a hagyományosan a mutatókba kerülő adatokkal, személy- és helynevekkel. A névterekben ezekre a címkékre link mutat.
A “Diarii-kötetek” fülön táblázatos konkordancia segíti a digitalizált Sanudo-kézirat és szövegkiadás köteteiben eligazodást.
A kezdőlapon technikai információk és a Sanudo-kutatásaimhoz kapcsolódó újdonságok olvashatók, innen érhető el továbbá a Zotero hivatkozáskezelőben rögzített bibliográfia. Az “Impresszum” oldalon a kutatás háttere, támogatói szerepelnek.
Keresési lehetőségek
1. Kezdőlap / Keresés az oldal teljes szövegében: Ez a lehetőség csak az oldalon szereplő adatok közt (blogbejegyzések, testületi névtér szövege stb.) keres, a tükrözött adatállományban (Adatkészlet, Névtér, Földrajzi névtér) nem.
