A 15–16. század fordulóján Velence kulturális és gazdasági értelemben is a Mediterráneum egyik legfontosabb központja volt. Kibontakozó diplomáciai összeköttetései és kereskedőhálózata révén az egész ismert világból ide áramlottak a hírek, pletykák, titkok, melyek hozzájárultak a gazdasági jelentőségéhez képest elenyésző méretű városköztársaság politikai erejének fenntartásához. Ebben a különleges környezetben írta naplóját a történetírói ambíciókat dédelgető Marin Sanudo 1496-tól 1533-ig, amelyben a számára elérhető összes hírt lejegyezte: a Velence városában személyesen tapasztaltakat, a kalmárok szóbeszédéből elcsípett híreket és a szélrózsa minden irányából érkező követjelentésekben foglalt tudnivalókat.

E sokszínű forrás jelentőségét csak tovább emeli, hogy a velencei Dózsepalotát érintő tűzvészekben a követjelentések eredeti példányai elpusztultak, így a szó legszorosabb értelmében véve hiánypótló. Ugyanakkor ezeknek az adatoknak a bizalmas jellege miatt sokáig elzárva őrizték, lassan elfelejtették az ötvenkilenc kéziratos kötetre rúgó naplósorozatot.

A 18. század végén újra felfedezett Diarii hamar a tudósok érdeklődésének homlokterébe került, nemzeti fókuszú forrásbányászat vette kezdetét. A magyar történettudomány szerencsés volt abból a szempontból, hogy a napóleoni háborúk rendezését követően Velencéből Bécsbe kerültek a napló eredeti kötetei (a 18. század végén készült egy szintén kéziratos másolat is), így a császári levéltárban dolgozó, vagy egyszerűen Bécsben tevékenykedő magyar tudósok – Gévay Antal, később Wenzel Gusztáv – első kézből fértek ehhez a felbecsülhetetlen értékű forráshoz.

A magyar középkori iratanyagpusztulás mértékének fényében szédítő az adatgazdagság, amivel a Sanudo-naplóban szembesül a kutató, ez már az említett Wenzel Gusztávot is három kötetes forrásgyűjtemény összeállítására sarkallta. Később Balogh István adta ki a naplóból a 16. század elején a Magyar Királyságba küldött követek Velencében elmondott záró beszámolóit (deposizione), melyek a követek hivatali idejében történt politikai események összefoglalása és a magyar elit tagjainak jellemzése mellett országleíró részeket is tartalmaznak. A napló – elsősorban Wenzel által kigyűjtött – hungarika-szöveghelyei azóta is számos történeti publikációban felbukkannak.

Célkitűzés

A Wenzel-féle hungarika-szöveggyűjtemény óta átfogó hungarikagyűjtés nem készült a naplóból, pedig a jogtörténész csak a mohácsi csatával bezárólag közölte a válogatott magyar vonatkozású forrásokat. Az azóta elkészült szövegkiadás és a technikai lehetőségek viszont lehetővé teszik egy, a Wenzelénél kiterjedtebb forrásjegyzék összeállítását.

A Hungarica Sanutiana-adatbázisban egyrészt már elérhetők az 1526–1533-as hungarika-szöveghelyek, másrészt a Mohács előtti anyag Wenzel által figyelmen kívül hagyott szöveghelyei is folyamatosan összegyűjtésre kerülnek. Ezek az alapvető történeti ismereteinket nem fogják gyökeresen megváltoztatni, de az új kutatási megközelítéseknek (diplomáciatörténet, reprezentáció-kutatás stb.) hasznos adalékul szolgálnak. Továbbá az elmúlt másfél évszázadban a kizárólag a Wenzel-féle gyűjtésre alapuló magyar eredmények felülvizsgálatát is lehetővé teszik.

Lapok

A forrásjegyzék a sanudologia.weebly.com weboldal “Adatkészlet” lapján érhető el táblázatos formában. A táblázat szélesebb a weboldal tükrénél, a területére kattintva a billentyűzet jobbra-balra nyilaival lehet benne navigálni. Egy-egy szöveghelyről itt az alábbi információk érhetők el:

• Hivatkozás: A szöveghely meghatározása a Diarii-szövegkiadásban [kötet]/[hasáb] formában.
• Bejegyzés dátuma: A nap, amikor Sanudo feljegyezte az adott hírt vagy eseményt. Külön lapra készült másolatok, nyomtatott anyagok esetén a szöveget közvetlenül megelőző nap dátuma, ez nem föltétlenül azonos a beillesztés dátumával!
• Fennmaradási forma: A Sanudo-szövegek filológiai státusza nagyon sokszínű, ebben kíván eligazítást nyújtani ez az oszlop. Vannak kivonatolt-összefoglalt (“Sanudo összefoglalja”), részben vagy egészben lemásolt szövegek (“Sanudo másolatban közli”), és van, hogy egy-egy levelet csak megemlít (“Sanudo említi”) a naplószerző. A Diariiba foglalt személyes tapasztalatokra “Sanudo bejegyzi” kifejezéssel utalok.
• Forrás: Vendégszövegek esetén – tehát többnyire – a szöveg írásba foglalója és a forrás típusa (követek/elöljárók rendszeres jelentése és záró beszámolója (deposizione), szerződések, (magán) levelek Amennyiben nem itáliai népnyelven születtek, úgy a nyelvet is itt tüntetem fel.
• Kelt – értelemszerűen.
• Címzett – ha ismert.
• Említett személyek – egységesített névalakban.
• Közvetítő: A szöveghelyen idézett másodlagos szöveg (pl. befoglalt levél) közvetítője a “Forrás”-hoz. (Ez és a következő két oszlop függvényekkel van összefűzve, adathiány esetén csak tagolójelek látszanak: [feladó]>[címzett] ([hely], [dátum]).
• Megszövegező: A “Közvetítő” által a “Forrás”-hoz juttatott szöveg keletkezési körülményei.
• Hírforrás: A “Megszövegező” szövegének forrása.
• Fordítás/Regeszta: Előbbi esetén linkelve (megnyitása: jobb klikk > megnyitás új lapon), utóbbi esetén helyben olvasható.
• Bibliográfia: A szöveg kiadása, fordítása, vagy a rá utaló szakirodalom. A rövidítések feloldása a Kezdőlapról elérhető Zotero-bibliográfia segítségével.
• Rekord státusza: Ellenőrzött/Előzetes – Az előzetes adatgyűjtések eredményeképpen bekerült szöveghelyek tartalmi feldolgozottsága nem teljes, szakmai felelősséget még nem vállalok értük. A nevek, helyek hiányosak vagy pontatlanok lehetnek, de a “Hivatkozás” azért ezekben az esetekben is hungarika-forrást jelöl.

Az adatkészlethez a személyi- és földrajzi névállományt a fellengzősen “Névtér” és “Földrajzi névtér”-nek címzett lapok tartalmazzák, itt a forrásokban előforduló, illetve több nyelven különböző formában szereplő tulajdonneveket egységesítem a modern helyesírási szabályok, szakmai gyakorlatok alapján, itáliai neveknél például a treccani.it oldalon elérhető Dizionario biografico degli italiani életrajzi lexikonból, ha ez nem elérhető, a Sanudo-kiadás mutatójában szereplő névalakot veszem fel. Magyar nevek esetében törekszem az egyszerűsítő (Bakóc) névhasználatra, az uralkodói sorszámok okozta kavarodást (“de császárként nem az első volt…”) elkerülendő őket is a dinasztia nevével azonosítom, a pápákat is a születési nevükkel veszem fel. Az uralkodói névalakok, felvett nevek természetesen szerepelnek a névtérben.

Az adatkészletben csak az egységesített nevek szerepelnek a pontos kereshetőség kedvéért. A “Testületi névtér” a Velencei Köztársaság tisztviselőire koncentrál és a tisztségeket feladatkörükkel, megbízási idejükkel stb. jellemzi, adott esetben tájékoztató bibliográfiát is közöl.

A “Fordítások” fülön blog formában futnak a lefordított Sanudo-szöveghelyek, amelyeket megcímkézek a hagyományosan a mutatókba kerülő adatokkal, személy- és helynevekkel. A névterekben ezekre a címkékre link mutat.

A “Diarii-kötetek” fülön táblázatos konkordancia segíti a digitalizált Sanudo-kézirat és szövegkiadás köteteiben eligazodást.

A kezdőlapon technikai információk és a Sanudo-kutatásaimhoz kapcsolódó újdonságok olvashatók, innen érhető el továbbá a Zotero hivatkozáskezelőben rögzített bibliográfia. Az “Impresszum” oldalon a kutatás háttere, támogatói szerepelnek.

Keresési lehetőségek

1. Kezdőlap / Keresés az oldal teljes szövegében: Ez a lehetőség csak az oldalon szereplő adatok közt (blogbejegyzések, testületi névtér szövege stb.) keres, a tükrözött adatállományban (Adatkészlet, Névtér, Földrajzi névtér) nem.

2. Adatkészlet / keresőmező: Itt az egységesített névalakokra, vagy a dátumokra ÉÉÉÉ.HH.NN formában érdemes keresni. A mező a teljes adattartalomban keres, nem lehet különbséget tenni, hogy egy adott személy pl. feladó, címzett, vagy csak említett az adott rekordban. (A kezdőlap “Keressen az adatok közt” gombja ide irányít.)
A keresés eredményét folyamatosan “szűri” le az oldal, Fran-nál még számos Francesco szerepel, a Frangepán-nál a család összes tagja, Frangepán Kristóf-nál már valóban csak azokat a rekordokat látjuk, amelyben az ő neve szerepel. A találati listát – vagy akár a teljes adatkészletet – az egyes oszlopok szerint rendezhetjük. Ezután a találati lista Ctrl+A, Ctrl+C, Ctrl+V billentyűkombinációkkal tetszőleges táblázatkezelőbe illeszthető, innen már szűrhetők a különböző oszlopok, az adott személy szerepei (feladó, címzett stb.) elkülöníthetők. (Akár a teljes adatkészlet másolható és kereshető ilyen formában saját táblázatkezelőnkben.)

Ha nincs szükségünk efféle szűrésre, a böngészőnk ”keresés az oldalon” (Ctrl+F) funkciójával is kereshetünk.

3. Fordítások / Földrajzi- és személynévmutató: Az adott személlyel/hellyel címkézett blogbejegyzéseket (fordításokat) listázza, tehát az adatkészletben csak regesztával szereplő tételeket nem. A nevek a névterekben egységesített formában szerepelnek. (A kezdőlap “Böngésszen a fordításokban” gombja ide irányít.)

4. Fordítások / Böngészés a Sanudo-féle bejegyzés dátuma szerint: Ez a keresés akkor hasznos, ha egy bizonyos esemény visszhangját keressük, pl. a mohácsi csata visszhangjára érdemes az 1526. szeptemberi és későbbi bejegyzéseket havonta átlapozni. A fordítási/blogbejegyzések aszerint vannak dátumozva, ahogy Sanudo a szövegeket a naplójába írta, a blogban időrendben “felfelé” haladva, tehát egy adott hónapban a hónap végi bejegyzések lesznek legfelül.

Ha ilyen jellegű keresést a teljes adatkészleten kívánunk futtatni, a második módszerrel kell keresnünk ÉÉÉÉ.HH formában megadva a csonka dátumot.

Teljes értékű keresést tehát csak a második módszer nyújt, a többi a lefordított források több szempontú böngészését teszi lehetővé.

Technikai háttér

A forrásjegyzéket Google Sheet táblázatba rendezem, eddigi tapasztalataim szerint ez megbízható felhőalapú tárhely, adatvesztést még nem szenvedtem. A különböző jellegű nyers adatok minél jobban elkülönítve szerepelnek (pl. dátumok év, hónap és nap tagjai elkülönítve), így egyrészt olyan szűréseket is végre tudok hajtani, ami a Hungarica Sanutiana oldalon keresztül nem lehetséges, másrészt adatellenőrzést tesznek lehetővé, és fejlettebb informatikai környezetben további keresési lehetőségeket kínálhatnak.

Maga a Hungarica Sanutiana az egyszerűen kezelhető Weebly honlapszerkesztővel készült, a kiválasztása mögött történelmi ok rejlik: a pázmányon ezt mutatták bölcsészinformatika kurzuson. A célnak megfelel. A Google-táblázat adatait a Sheet2Site segédprogram tükrözi a Weebly felületére, a táblázat nyilvános megosztási linkjét egy html kóddá alakítja, amelyet az oldal megfelelő lapjára illesztve oda tükrözi a táblázat első munkalapjának adatállományát.

A Sanudo-kutatásaim során kézbe vett, feldolgozott, vagy feldolgozni tervezett szakirodalom adatait a Zotero hivatkozáskezelő programban rögzítem, amely felhőben tárolja a számítógépre telepíthető programban (is) rögzíthető bibliográfiai adatokat. A tételek valamelyest rendszerezve szerepelnek (adattárak / Sanudo-szövegkiadások / egyéb forráskiadványok / szakirodalom). A kezdőlapon is szereplő linkre kattintva először a bibliográfiai tételek címét-szerzőjét-megjelenési évét látjuk, ezen paraméterek szerint rendezhetjük is őket. Az “Adatkészlet” bibliográfiai adatainak felfejtéséhez célszerű szerző szerint növekvő sorrendbe rendezni a kiadványokat, a rövidítés általában a szerző vezetékneve és a megjelenés éve. A rövidítést a “Call Number” mezőben lehet ellenőrizni.

Hivatkozás

Ahogy már utaltam rá, a webes felület lehetővé teszi az adatok folyamatos frissítését, szükség esetén javítását. A fordítások esetében éppen ezért érdemes lehet a nyomtatott változatra hivatkozni, amennyiben nem az éppen jelentős rész változott a weboldalon. Ha mindenképpen a weboldalra hivatkozunk, jelöljük az elérés időpontját a biztonság kedvéért, és a végleges publikáció előtt érdemes még egyszer ellenőrizni. (Korábban a blogbejegyzések dátuma a legutóbbi frissítés dátumával egyezett, így ez a lépés megspórolható lett volna, de az év/hó szerinti böngészés oltárán ezt a lehetőséget – talán nem feleslegesen – feláldoztam.) A fordítások sok esetben az Örök Mohács című forrásgyűjteményből származnak, amelyben bizonyos szövegrészek korábbi fordítók munkái, ezeket adott esetben át kellett dolgozni. A weboldalon ezeket kiegészítettem a “Sanudo-kontextussal” (beküldte ez, átírja az stb.), de a korábbi fordítók munkáját minden esetben feltüntettem. A fordítások jelen formájukban forrásmegjelöléssel szabadon terjeszthetők, másolhatók (Creative Commons 4.0).

Kis önértékelés

A doktori disszertációm összeállítása folyamán az 1526–1533 időszakból kb. 1800 hungarika szöveghelyet azonosítottam a Sanudo-naplóban, ezek fizikai függelékként kiadása lehetetlen és jelen “Előzetes” feldolgozottsági állapotukban értelmetlen lett volna. A kutatási segédanyag, adatkészlet publikálása viszont az eddigi eredményeim ellenőrzését és a további történelmi kutatásokat is megkönnyíti reményeim szerint, ezért döntöttem az online közlés mellett. Az eszközök ingyenesek, éppen ezért alapszintű funkciókat tesznek csak lehetővé, de így is több keresési lehetőséget kínálnak a felhasználóknak. Az adattár hátterét pedig úgy alakítom, hogy később jobb informatikai (adatbázis) háttérrel még inkább kiaknázható legyen ez az adattömeg.