A Szegedi Tudományegyetemen szervezték meg széles szervezői összefogás eredményeként, a „Békék és szerződések – Diplomáciatörténet I. Lajostól II. Rákóczi Ferencig” című konferenciát. A kétnaposra tervezett, közel hatvan előadó részvételével megvalósult konferencián kutatócsoportunk több tagja is előadóként vett részt.

Az első nap délutánján a Fegyveres konfliktusok és diplomácia című szekcióban Györkös Attila „Az 1500. évi francia–magyar szövetség és a törökellenes háború gondolata” címmel beszélt egy, a párizsi Archives nationales-ban, a J 458 No. 1 jelzet alatt őrzött szerződésről.

Bár E. Kovács Péter betegség miatt nem tudott részt venni a konferencián, előadásának írott változatát a szekcióelnök, Bárány Attila tolmácsolásában hallgathatta meg a közönség. Előadása a 1413. április 17-én megkötött, Velence és Luxemburgi Zsigmond között zajló itáliai háború (1411–1413) részleges lezárását jelentő castellettói békéről szólt.

Georg von Steint, Mátyás diplomatáját mutatta be Bárány Attila a Diplomata pályaképek című szekcióban, ezzel párhuzamosan pedig Véber Zoltán egy, a milánói levéltárban őrzött, korábban ismeretlen forrásról beszélt, amely hasonlóságot mutatott a „szulejmáni ajánlattal”, és a Magyar Királyság, illetve az Oszmán Birodalom közötti (1453–1455) diplomáciai érintkezéseit vizsgálta.

A második nap délelőttjén Szovák Márton a II. Ulászlóhoz és II. Lajoshoz küldött velencei követek pályaképeit ismertette, bemutatva oktatási hátterüket, társadalmi helyzetüket és velencei államigazgatási múltjukat.

Zárásképpen a Ceremóniák című szekcióban Pósán László „Ajándékok Luxemburgi Zsigmond és a Német Lovagrend közötti diplomáciai kapcsolatokban” című előadásában elsősorban a sólymok adományozásának kérdéskörével foglalkozott, míg Novák Ádám a Jagelló-kori lengyel–magyar békék pecsétjeit ismertette.

A konferencia kifejezetten tartalmas szakmai programnak bizonyult, a szekciók gyakran nagy létszámú hallgatóság előtt zajlottak, és értő hozzászólások, kérdések hangzottak el. A konferencia szüneteiben lehetőségünk nyílt a tudományos kapcsolatokat szorosabbra fűzni a kutatóegyetemek és más intézetek között.

A program és az előadások összefoglalói elérhetők az alábbi oldalra kattintva.

A képek kattintással nagyíthatók.

2024. szeptember 16. és 20. között második alkalommal rendezték meg az Umanesimo e Rinascimento (1350 CA.-1550 CA.), Ricerche in corso e prospettive [Humanizmus és reneszánsz (1350 ca. – 1550 ca.). Folyamatban lévő kutatások és kilátások] című szemináriumot. Egy több tudományterület képviselőiből összeállított bizottság pályázatuk benyújtása után kiválasztott húsz fiatal kutatót, akiket az Accademia Vivarum Novum támogatásával a Villa Falconieriben (Olaszország, Frascati) láttak vendégül, és a konferencia négy napján nyolc szekció keretében mutathatták be kutatási területüket. Minden szekciót egy-egy plenáris előadás nyitott meg, olyan elismert kutatók és professzorok részvételével, mint Enrico Fenzi, Concetta Bianca, Antonietta Iacono, Hartmut Wulfram vagy Pierre Caye.

A konferencia programja szerint Visegrádi Renáta a péntek délelőtti szekcióban adott volna elő, amely napra a konferencia szervezői az irodalom, vallás és politika tematikát állították fókuszba. Az előzetesen kitűzött program szerinti előadás azonban az egyik előadó betegség miatti távolmaradása okán keddre került. A Sulle lettere di Stato concepite dal Salutati nell’agosto e nel settembre 1375 [A Salutati által 1375 augusztusában és szeptemberében fogalmazott állami levelekről] címmel megtartott előadás Coluccio Salutati politikai gondolkodásába nyújtott bepillantást a firenzei kancellárnak Firenze nevében írt diplomáciai levelein keresztül. Az előadás második felében Salutati gondolkodásának és retorikai, sőt irodalmi stílusának érzékeltetésére két, ezt jól példázó episztola részletes ismertetésére került sor. Az első kiválasztott levelet Firenze Galeotto Malatestának, Rimini urának küldte szeptember 17-én, a másodikat pedig Durazzói Károly hercegnek, későbbi nápolyi és magyar királynak szeptember 19. és 23. között (a másolat keltezetlen).

Az öt napos konferencia közepén, a szerdai szabad foglalkozású nap keretében – amennyire az időjárás engedte – lehetőség nyílt felfedezni Frascati városát, illetve magában a Villa Falconieriben kaptak tárlatvezetést a szervezők jóvoltából, aminek köszönhetően az egyes szobák mellett a résztvevők megtekinthették a műtermeket is, ahol éppen akkor is egy ifjú művész dolgozott festményén.

A konferencia programja elérhető az alábbi linkre kattintva.

2024 februárjában Györkös Attila Párizsban vett részt az Oaths, gifts and etiquette: How diplomacy was expressed through banquets című konferencián, amely a késő középkori diplomácia eddig kevéssé vizsgált aspektusaival foglalkozott. A különböző ceremoniális szertartások, vagy az ajándékok, illetve a látványelemek mennyiben játszhatak szerepet az államok közötti diskurzusban?

Györkös Attila az 1502-es francia–magyar házasságot bemutató előadásában (Spectacles pour Forger une Identité Commune) azt vizsgálta, hogy II. Ulászló király Anne de Foix-Candale nevű felesége milyen szertartásokon vett részt a Blois-ból Budáig tartó útja során, s hogy ezek a ceremóniák miként szolgálták az akkor megalakult velencei–francia–magyar szövetség közös céljainak elmélyítését.

A képek kattintással nagyíthatók.

A Society for Court Studies európai szervezetének koordinálásában valósult meg a közösség éves konferenciája a csehországi Palacký University Olomouc vendéglátásában. A „Courtly Experiences” című konferencia a kulturális, anyagi és érzékszervi tapasztalatok vizsgáltára összpontosított az európai uralkodói és arisztokrata udvarok világában 1200 és 1800 között. A téma sokszínűsége Lisszabontól Uppsaláig, Oxfordtól Kaunas-ig szólított meg kutatókat. A kétnapos konferencián tizenhét szekcióban több tucat előadó mutatta be kutatását angol nyelven.

A konferencia nyitó plenáris előadását Karl Kügle, az University of Oxford és az Utrecht University professzora, a záró előadást pedig az University of Oxfordról Leah R. Clark „Courtly Experiences: Mobility, Transculturality and the Early Modern World” címmel tartotta. Betekinthettünk a 16. századi angol, a 12. századi lengyel uralkodók udvarába. Megtudhattuk mit írtak az angol napilapok a 16. században a lengyel uralkodóház mindennapjairól, vagy hogyan számoltak be lengyel utazók a francia, vagy angol városokról.

A konferencián kutatócsoportunk tagja, Novák Ádám „Invisible Barons: Court Dignitaries in the 15th Century Kingdom of Hungary” című előadásában a középkori magyar udvari tisztségviselők pecséthasználatát, és a rájuk vonatkozó kutatástörténeti múltat és jelent ismertette. Megbízott kutatónk Maléth Ágnes a 14. századi pápai legátusok udvartartásának kutatását, és annak eredményeit ismertette a „The Court of the Papal Legates in the 14th Century” c. előadásában. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetét emellett Árvai Tünde is képviselte, aki a 16. századi bécsi udvart ismertette egy arisztokrata házaspár levelezésén keresztül a „The Court of Vienna in the Correspondence of Tamas Nadasdy and Orsolya Kanizsay” című előadásában.

A konferencia zárónapján az olomouci érsekek által többször átépített, ma az UNESCO világörökség részeként nyilvántartott Kroměříž kastélyát, és az érsekség gyűjteményének több kabinetjét tekinthettük meg. A szervezők, elsősorban a Palacký University részéről Patrik Pastrnak, és a Society for Court Studies European Branch elnöke, Dustin Neighbors mindent megtett annak érdekében, hogy egy színvonalas rendezvényt hozzanak tető alá. Számos tapasztalattal és kapcsolattal térhettünk haza a konferenciáról.

A képek kattintással nagyíthatók.