Részvétel a „Békék és szerződések – Diplomáciatörténet I. Lajostól II. Rákóczi Ferencig” című konferencián

Novák Ádám

tudományos munkatárs

A Szegedi Tudományegyetemen szervezték meg széles szervezői összefogás eredményeként, a „Békék és szerződések – Diplomáciatörténet I. Lajostól II. Rákóczi Ferencig” című konferenciát. A kétnaposra tervezett, közel hatvan előadó részvételével megvalósult konferencián kutatócsoportunk több tagja is előadóként vett részt.

Az első nap délutánján a Fegyveres konfliktusok és diplomácia című szekcióban Györkös Attila „Az 1500. évi francia–magyar szövetség és a törökellenes háború gondolata” címmel beszélt egy, a párizsi Archives nationales-ban, a J 458 No. 1 jelzet alatt őrzött szerződésről.

Bár E. Kovács Péter betegség miatt nem tudott részt venni a konferencián, előadásának írott változatát a szekcióelnök, Bárány Attila tolmácsolásában hallgathatta meg a közönség. Előadása a 1413. április 17-én megkötött, Velence és Luxemburgi Zsigmond között zajló itáliai háború (1411–1413) részleges lezárását jelentő castellettói békéről szólt.

Georg von Steint, Mátyás diplomatáját mutatta be Bárány Attila a Diplomata pályaképek című szekcióban, ezzel párhuzamosan pedig Véber Zoltán egy, a milánói levéltárban őrzött, korábban ismeretlen forrásról beszélt, amely hasonlóságot mutatott a „szulejmáni ajánlattal”, és a Magyar Királyság, illetve az Oszmán Birodalom közötti (1453–1455) diplomáciai érintkezéseit vizsgálta.

A második nap délelőttjén Szovák Márton a II. Ulászlóhoz és II. Lajoshoz küldött velencei követek pályaképeit ismertette, bemutatva oktatási hátterüket, társadalmi helyzetüket és velencei államigazgatási múltjukat.

Zárásképpen a Ceremóniák című szekcióban Pósán László „Ajándékok Luxemburgi Zsigmond és a Német Lovagrend közötti diplomáciai kapcsolatokban” című előadásában elsősorban a sólymok adományozásának kérdéskörével foglalkozott, míg Novák Ádám a Jagelló-kori lengyel–magyar békék pecsétjeit ismertette.

A konferencia kifejezetten tartalmas szakmai programnak bizonyult, a szekciók gyakran nagy létszámú hallgatóság előtt zajlottak, és értő hozzászólások, kérdések hangzottak el. A konferencia szüneteiben lehetőségünk nyílt a tudományos kapcsolatokat szorosabbra fűzni a kutatóegyetemek és más intézetek között.

 

A program és az előadások összefoglalói elérhetők az alábbi oldalra kattintva.

A képek kattintással nagyíthatók.

Beszámoló a „Between East and West: The Power of Memory and Remembering of Rome. Continuity of Past and the Role of Authority in the Middle Ages” című konferenciáról

Varga Imre Solt

Ph.D.-hallgató

Idén is megrendezték a toruń-i Uniwersytet Mikołaja Kopernika Történelmi Intézetének éves középkorász konferenciáját. A június 17-én (Vitéz Boleszláv koronázásának évfordulóján) kezdődő háromnapos rendezvényen több mint negyven előadó mutatta be kutatási eredményeit, a Harvardtól a Sorbonne-on át egészen az Athéni Egyetemig. A konferencia központi témája az uralkodói tekintély és a római hagyományok továbbélése volt, és az előadások is ezen tematika köré szerveződtek, lefedve az egész középkort.

A második napon tartottam meg előadásomat Sigismund’s Commissioners in the 1428 Hussite Campaign címmel, amelyben Luxemburgi Zsigmondnak a távollétében megbízott helyetteseiről, azok szerepéről és hatalmáról beszéltem, különös tekintettel az 1428-as huszita betörés elleni védekezésre.

A konferencián olyan kutatók és professzorok előadásait hallgattuk meg, mint Nada Profantova, Andrea Antonio Verardi, Romain Andre vagy Adrien Quéret-Podesta. A szekciók közötti szünetek alatt lehetőség nyílt tartalmas eszmecserékre és a szakmai kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére is.

Visegrádi Renáta előadása az Umanesimo e Rinascimento (1350 CA.-1550 CA.). Ricerche in corso e prospettive című konferencián

Visegrádi Renáta

tudományos segédmunkatárs

2024. szeptember 16. és 20. között második alkalommal rendezték meg az Umanesimo e Rinascimento (1350 CA.-1550 CA.), Ricerche in corso e prospettive [Humanizmus és reneszánsz (1350 ca. – 1550 ca.). Folyamatban lévő kutatások és kilátások] című szemináriumot. Egy több tudományterület képviselőiből összeállított bizottság pályázatuk benyújtása után kiválasztott húsz fiatal kutatót, akiket az Accademia Vivarum Novum támogatásával a Villa Falconieriben (Olaszország, Frascati) láttak vendégül, és a konferencia négy napján nyolc szekció keretében mutathatták be kutatási területüket. Minden szekciót egy-egy plenáris előadás nyitott meg, olyan elismert kutatók és professzorok részvételével, mint Enrico Fenzi, Concetta Bianca, Antonietta Iacono, Hartmut Wulfram vagy Pierre Caye.

A konferencia programja szerint Visegrádi Renáta a péntek délelőtti szekcióban adott volna elő, amely napra a konferencia szervezői az irodalom, vallás és politika tematikát állították fókuszba. Az előzetesen kitűzött program szerinti előadás azonban az egyik előadó betegség miatti távolmaradása okán keddre került. A Sulle lettere di Stato concepite dal Salutati nell’agosto e nel settembre 1375 [A Salutati által 1375 augusztusában és szeptemberében fogalmazott állami levelekről] címmel megtartott előadás Coluccio Salutati politikai gondolkodásába nyújtott bepillantást a firenzei kancellárnak Firenze nevében írt diplomáciai levelein keresztül. Az előadás második felében Salutati gondolkodásának és retorikai, sőt irodalmi stílusának érzékeltetésére két, ezt jól példázó episztola részletes ismertetésére került sor. Az első kiválasztott levelet Firenze Galeotto Malatestának, Rimini urának küldte szeptember 17-én, a másodikat pedig Durazzói Károly hercegnek, későbbi nápolyi és magyar királynak szeptember 19. és 23. között (a másolat keltezetlen).

Az öt napos konferencia közepén, a szerdai szabad foglalkozású nap keretében – amennyire az időjárás engedte – lehetőség nyílt felfedezni Frascati városát, illetve magában a Villa Falconieriben kaptak tárlatvezetést a szervezők jóvoltából, aminek köszönhetően az egyes szobák mellett a résztvevők megtekinthették a műtermeket is, ahol éppen akkor is egy ifjú művész dolgozott festményén.

A konferencia programja elérhető az alábbi linkre kattintva.

Györkös Attila előadása az Oaths, gifts and etiquette: How diplomacy was expressed through banquets című konferencián

2024 februárjában Györkös Attila Párizsban vett részt az Oaths, gifts and etiquette: How diplomacy was expressed through banquets című konferencián, amely a késő középkori diplomácia eddig kevéssé vizsgált aspektusaival foglalkozott. A különböző ceremoniális szertartások, vagy az ajándékok, illetve a látványelemek mennyiben játszhatak szerepet az államok közötti diskurzusban?

Györkös Attila az 1502-es franciamagyar házasságot bemutató előadásában (Spectacles pour Forger une Identité Commune) azt vizsgálta, hogy II. Ulászló király Anne de Foix-Candale nevű felesége milyen szertartásokon vett részt a Blois-ból Budáig tartó útja során, s hogy ezek a ceremóniák miként szolgálták az akkor megalakult velencei–francia–magyar szövetség közös céljainak elmélyítését.

A képek kattintással nagyíthatók.

Részvétel a Society for Court Studies csehországi konferenciáján

Novák Ádám

tudományos munkatárs

A Society for Court Studies európai szervezetének koordinálásában valósult meg a közösség éves konferenciája a csehországi Palacký University Olomouc vendéglátásában. A „Courtly Experiences” című konferencia a kulturális, anyagi és érzékszervi tapasztalatok vizsgáltára összpontosított az európai uralkodói és arisztokrata udvarok világában 1200 és 1800 között. A téma sokszínűsége Lisszabontól Uppsaláig, Oxfordtól Kaunas-ig szólított meg kutatókat. A kétnapos konferencián tizenhét szekcióban több tucat előadó mutatta be kutatását angol nyelven.

A konferencia nyitó plenáris előadását Karl Kügle, az University of Oxford és az Utrecht University professzora, a záró előadást pedig az University of Oxfordról Leah R. Clark „Courtly Experiences: Mobility, Transculturality and the Early Modern World” címmel tartotta. Betekinthettünk a 16. századi angol, a 12. századi lengyel uralkodók udvarába. Megtudhattuk mit írtak az angol napilapok a 16. században a lengyel uralkodóház mindennapjairól, vagy hogyan számoltak be lengyel utazók a francia, vagy angol városokról.

A konferencián kutatócsoportunk tagja, Novák Ádám „Invisible Barons: Court Dignitaries in the 15th Century Kingdom of Hungary” című előadásában a középkori magyar udvari tisztségviselők pecséthasználatát, és a rájuk vonatkozó kutatástörténeti múltat és jelent ismertette. Megbízott kutatónk Maléth Ágnes a 14. századi pápai legátusok udvartartásának kutatását, és annak eredményeit ismertette a „The Court of the Papal Legates in the 14th Century” c. előadásában. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetét emellett Árvai Tünde is képviselte, aki a 16. századi bécsi udvart ismertette egy arisztokrata házaspár levelezésén keresztül a „The Court of Vienna in the Correspondence of Tamas Nadasdy and Orsolya Kanizsay” című előadásában.

A konferencia zárónapján az olomouci érsekek által többször átépített, ma az UNESCO világörökség részeként nyilvántartott Kroměříž kastélyát, és az érsekség gyűjteményének több kabinetjét tekinthettük meg. A szervezők, elsősorban a Palacký University részéről Patrik Pastrnak, és a Society for Court Studies European Branch elnöke, Dustin Neighbors mindent megtett annak érdekében, hogy egy színvonalas rendezvényt hozzanak tető alá. Számos tapasztalattal és kapcsolattal térhettünk haza a konferenciáról.

A képek kattintással nagyíthatók.

Maléth Ágnes beszámolója a Vatikáni Apostoli Levéltárban végzett kutatásáról (2024)

Maléth Ágnes

A Vatikáni Apostoli Levéltárban 2015-ben, a doktori értekezésem elkészítésének utolsó fázisában jártam először. Az eltelt időszak kutatóútjai azt az alapvető következtetést érlelték meg bennem, hogy a levéltári kutatás a Vatikánban – sokszor a kutatón kívül álló körülmények miatt – ritkán alakul úgy, ahogyan előzetesen elterveztetett. E fájó felismerés részeként azzal a tudattal is szükségszerű megbékélni, hogy a megcélzott anyagmennyiség átvizsgálását ritkán (értsd: szinte sohasem) koronázza teljes siker, amelyért egyrészt az időhiány, másrészt az adatok által meghatározott kutatási irányban bekövetkező, előre nem látott fordulatok is okolhatók.

 A 2024. májusi kutatóút eredeti célkitűzése az volt, hogy pótoljam a tavalyi kutatás kisebb elmaradásait, valamint az Apostoli Kancellária által kiadott iratokkal (vagyis főként a Registra Vaticana és Avenionensia kapcsolódó köteteivel) bővítsem a magyar zsoldosok alkalmazására vonatkozó ismereteinket. A vizsgálat kiindulási alapját adó Lukcsics-tanulmány[1] néhány hibás hivatkozásából adódó azonosíthatatlan forráshelyeket leszámítva a munkaterv első része viszonylag zökkenőmentesen teljesülhetett. A kutatási terv második része viszont már nehezebben volt kivitelezhető, főként azért, mert a VI. Ince-kori regisztrumkönyvek meglepően nagy hányada maradt kiadatlan, ezeket még az École Française de Rome kiadványai sem tartalmazzák.[2] Ezért nagyban támaszkodtam azokra a forrásközlésekre, amelyek Albornoz bíboros levelezését[3] és itineráriumát[4] tették közzé, és amelyeket a Vatikáni Apostoli Könyvtárban tudtam kézbe venni. A magyar zsoldoscsapatok szerepének pontosításához az Ordelaffik ellen folytatott keresztes hadjárat monografikus feldolgozása is hasznosnak bizonyult.[5]

A bevezetésben említett váratlan fordulat akkor következett be a kutatás irányában, amikor a Lukcsics által felhasznált kamarai (pénzügyi) az Introitus et Exitus és a Collectoriae fondokban őrzött kötetek listáját összesítettem. Ez egyértelművé tette, hogy az eddig leellenőrzött dokumentumokon kívül is vannak olyanok, amelyek kifejezetten a Szentszék itáliai területeinek igazgatásához, az ott viselt háborúkhoz kapcsolódnak. Közzétett eredmények hiányában ezekről nem eldönthető, hogy Lukcsics kutatása kiterjedt-e rájuk, csak semmi érdemlegeset nem tárt fel, vagy kívül maradtak az eddigi vizsgálatok látókörén. A forrásanyag mennyisége a teljességre való törekvést nem, csak egyfajta „merítést” tett lehetővé. Ennek során egy kötetben, a Lombardia, Romagna és az Anconai Őrgrófság hadi kiadásait az 1355-ös évből tartalmazóban találtam jelentős mennyiségű (eddig ismeretlen) adatot a magyar zsoldosokra vonatkozóan.[6] A többi vizsgált kötet[7] két fontos következtetés levonását tette lehetővé. Egyrészt adatokkal (helyesebben: azok hiányával) támasztható alá a magyar történészek által régóta sejtett tendencia, amely szerint a magyar zsoldosok itáliai megjelenése (és pápai zsoldba szegődése) az I. Lajos nápolyi hadjáratait követő időszakra tehető. Ezt a tételmondatot kiegészíthetjük azzal a nagyon fontos megállapítással, hogy a pápai udvar pénzügyi dokumentumai szerint a robbanás szerű változás Albornoz bíboros első legációjának (13531357) és az Ordelaffik ellen folytatott hadjáratnak köszönhető, hiszen ezek előtt a Szentszék túlnyomó többségben itáliai származású zsoldosokat alkalmazott a félszigeten található birtokainak védelmére.

[1] Lukcsics Pál: „Magyar zsoldosok a pápaság szolgálatában a XIV. században”. Hadtörténelmi közlemények 33. (1932: 1.), 125157.

[2] Innocent VI (13521362): lettres secrètes et curiales publiées ou analysées d’après les registres des Archives Vaticanes, I–IV. Ed. Pierre Gasnault et al. (Bibliothèque des écoles françaises d’Athènes et de Rome III/4.). Paris: De Boccard, 19592006.

[3] Mollat, Guillaume – Glénisson, Jean: Correspondance des légats et vicaires-généraux Gil Albornoz et Androin de la Roche (1353-1367). Paris: Boccard, 1964.

[4] Claramunt, Salvador—José Trenchs: Itinerario del cardenal Albornoz en sus legaciones italianas (1353-1367). Studia Albornotiana, vol. XI. 1972.

[5] Mascanzoni, Leardo: La crociata contro Francesco II Ordelaffi (1356-1359) nello specchio della storiografia: exurgant insuper Chiristi Milites. Bologna: Pàtron, 2017.

[6] AAV Cam. Ap., Intr. et Ex. vol. 276.

[7] Így például az AAV Cam. Ap., Intr. et Ex. vol. 226: Benevento tartományban alkalmazott zsoldosokkifizetései az 1344-es évben és az AAV Cam. Ap., Intr. et Ex. vol. 253: Toszkána (Patrimonium Petri in Tuscia) területén alkalmazott zsoldosok kifizetései 1347 és 1350 között.