Varga Imre Solt
2025. január 20–24. között végeztem kutatómunkát a toruńi Nicolaus Copernicus Egyetem (Uniwersytet Mikołaja Kopernika w Toruniu) könyvtárában és a helyi levéltárban (Archiwum Państwowe w Toruniu). A kutatómunka célja az volt, hogy a 15. századi magyar hadtörténet egyik legjelentősebb konfliktusához, a magyar-huszita háborúkhoz köthető tanulmányokat, forráskiadványokat gyűjtsek be, amit majd a későbbiekben felhasználhatok a téma kutatásához. Magyarországon az 1420-as évek közepén kezdődő huszita betörések új kihívás elé állították a magyar haderőt, azonban a hazai forrásadottságok miatt a Magyar Királyságot célzó betörésekről nem tudunk eleget, így a modellezésükhöz az ismertebb nemzetközi példák adhatnak segítséget.
A kutatómunka eredménye, hogy az 1431-es, német lovagrendi területeket (elsősorban az akkor még Danzignak nevezett Gdańskot) érő huszita-lengyel támadásról készült szakirodalom a hozzá kapcsolódó külpolitikai szakirodalommal együtt begyűjtésre került. Ezen felül több, az időszakot felölelő forráskiadványt is megvizsgáltam, számos adatot tartalmaznak a magyar külpolitikáról, illetve közvetlenül a huszitákkal, illetve a törökökkel vívott háborúkról, legyen szó halálesetről (pl.: IV. Vencel cseh király halála 1419-ben), csatákról (pl.: Prága ostroma, várnai csata) vagy békéről (pl.: 1412-es lublói béke).
A kutatómunka során a levéltári kutatásom során találtam az 1431-es huszita hadjáratról adatot tartalmazó okleveleket – bár a többségük Gdańskban található –, ezeket azonban technikai okokból nem tudtam megtekinteni. (Hibás volt a mikrofilm-olvasó.) A toruńi kutatómunka mindenképp sikeresnek nevezhető, számos szakírás és forrásadat került kigyűjtésre, amik közvetlenül a magyar-huszita harcokhoz, valamint általában a késő középkori magyar hadtörténethez köthetők, legyen szó a magyar-lengyel, vagy a magyar-litván háborúkról.
