A University of Readingen működő GCMS (Graduate Centre for Medieval Studies) szervezésében 2025. április 2-án került sor az “Outsiders–Insiders” című konferenciára, amelyen doktoranduszok és doktorjelöltek mutatták be, hogyan értelmezhetők az outsiders–insiders komplementer fogalompárok a középkori közösségek történetében.

A konferencia hibrid formában valósult meg: a személyesen jelen lévő előadók többsége angliai egyetemekről (University of Reading, University of Warwick, University of Oxford – Trinity College, Corpus Christi College, Mansfield College) érkezett, míg az online előadók észak-amerikai (Johns Hopkins University), magyar (Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem), német (Universität Hamburg, Philipps-Universität Marburg) és portugál (University of Évora) egyetemekhez kötődtek.

Az egynapos konferenciát négy nagyobb tematikus szekcióban fogták össze. Az egyik szekció a kívülállóság történeti folytonosságát és a marginalizálódást vizsgálta, különös figyelemmel arra, hogy a középkori közösségek hogyan értelmezték a politikai, kulturális, etnikai és vallási idegenséget, illetve ezek miként jelentek meg krónikákban, követjelentésekben vagy tárgyi emlékekben. Külön szekció foglalkozott azokkal, akik úgy lehettek kívülállók, hogy a felállított vallási vagy más közösségi normarendszeren kívül helyezkedtek el, és egy csoport szemszögéből nézve szabályszegőknek számítottak. A határokon túli területeket tárgyaló szekcióban a túlvilággal, eszkatológiával kapcsolatos képzetekre fókuszáló előadások kerültek. Végül a hovatartozás, társadalmi beágyazottság témakörére koncentráló szekcióban a céhrendszerrel, zarándoklatokkal, királyi reprezentációval és más városi közösségformákkal foglalkozó előadások tartoztak.

Virágh Ágnes előadásában (The Challenges to the Norms of Emotional Communities: A Southern Italian Urban Faction’s Engagement with the Hungarians in 1349) bemutatta, miként rekonstruálhatók a normatív keretek két különböző csoport – egy dél-itáliai városi frakció és a magyarok – között a belső–külső (insider–outsider, illetve az intus–foris) dichotómián keresztül, az Anjouk dinasztikus háborújának kontextusában. Az előadásban elemzett kérdések és példák Domenico di Gravina krónikáján alapultak, különös tekintettel a magyar kapitányok és a gravinai városi frakció közötti párbeszédekre (fogva tartás, váltságdíj kérdése, és az ezek köré szerveződő morális konfliktusok). A bemutatott normatív ellentétek három fő kérdéskör köré csoportosultak: a pénzbeli váltságdíj vagy földtulajdon igénye; a katonai fegyelem és a közösségi felelősség egymáshoz való viszonya; valamint a becsület, a családvédelem és a lojalitás szerepe válsághelyzetben – különös tekintettel arra, hogy mindez hogyan befolyásolta a magyarok és a gravinaiak közötti szövetség alakulását. Az előadás főbb következtetései szerint az outsider kategória relatív és változékony: nemcsak etnikai vagy kulturális értelemben értelmezhető, hanem a városi közösségeken belül is megjelenik. A normatív különbségek eltérő érzelmi gyakorlatokat és cselekvési prioritásokat hoztak felszínre, különösen válsághelyzetekben. Az érzelmek nem csupán irodalmi toposzokként jelennek meg a krónikában, hanem a közösségi normák megértésének és közvetítésének eszközeiként is értelmezhetők.