Új kézikönyvek a Történelmi Intézet könyvtárában

Kutatócsoportunk hazai és nemzetközi kapcsolatainak (Prof. Dr. Helmut Flachenecker és Molnár Antal (HUN-REN BTK TTI igazgató)) köszönhetően értékes kézikönyvekkel és tanulmánykötetekkel gyarapodott a DE BTK Történelmi Intézet Könyvtára. Köztük díszdoktorunk, Prof. Dr. Helmut Flachenecker ünnepi kötete, amely része lesz a könyvtár Udo Arnold Gyűjteményének.

 

  • Zwischen der Geschichte von Ereignissen Phänomenen und Prozessen. Länder, Regionen und Städte und ihre weltlichen und geistlichen Einwohner:innen. Festschrift für Prof. Dr. Helmut Flachenecker. Hg. Renata Skowrońska.  (Geschichte im mitteleuropäischen Kontext, 6.) Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht – unipress / Brill, Uniwersytet Mikołaja Kopernika w Toruniu (Polska Misja Historyczna przy Uniwersytecie Juliusza i Maksymiliana w Würzburgu), 2023. Online
  • Ordines Militares. Colloquia Torunensia Historica. Yearbook for the Study of the Military Orders. Vol. XVIII (2013), XXIV (2019), XXV. (2020)
  • Matthias Bel: Notitia Hungariae Novae Historico Geographica … Comitatuum Ineditorum. Tomus I–VIII.  Tóth Gergely. Budapest, HUN-REN (MTA) BTK TTI–MNL OL 2011–2024.
  • ДАРЬЯ БАРОВ-ВАСИЛЕВИЧ, МАРИ-ЛУИЗЕ ХЕКМАНН: ЗАПАДНОЕВРОПЕЙСКИЕ РУКОПИСНЫЕ МАТЕРИАЛЫ СРЕДНЕВЕКОВЬЯ И РАННЕГО НОВОГО ВРЕМЕНИ В ФОНДАХ РОССИЙСКОЙ ГОСУДАРСТВЕННОЙ БИБЛИОТЕКИ (МОСКВА), Wiesbaden, Harrasowitz Verlag, 2017.

Rendhagyó kötet jelent meg a tatárjárásról

Idén jelent meg a 24.hu gondozásában A tatárjárás: Magyarország élet-halál harca, melyet A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései kutatási program (2018–2024) tizenhárom szakértőjével készült cikksorozata alapján írt Bihari Dániel újságíró (24.hu) Dr. Laszlovszky József régészprofesszor (CEU) és Nagy Balázs történész (ELTE) szerkesztése mellett. A kutatási program munkájához a DE Történelmi Intézetének professzora is hozzájárult.

Bárány Attila, a Memoria Hungariae kutatócsoport vezetője két fejezet elkészülésében is közreműködött, melyek IV. Béla király és családja muhi csata utáni drámai megmeneküléséről szólnak. A modern mongol nemzet a magyarokról és az 1241/42-es magyarországi hadjáratról alkotott véleményéről tudósít a Szilágyi Zsolt szakértői segítségével íródott fejezet. A kötet a történettudomány eredményeivel új megvilágításba helyezi a csaknem 800 évvel ezelőtti mongol invázió hazai eseményeit és tágabb, ázsiai kontextusát kifejezetten közérthető stílusban, a szűk szakmai közegen kívüli közönségnek. A gazdagon illusztrált és korabeli forrásrészletekkel tűzdelt fejezetek önmagukban is kerek egész élményt nyújtanak, de a dőlt betűvel szedett átvezető szövegek mégis összekötik őket egymással, kellemes ritmust adva az olvasásnak.

  1. május 7-én a Magvető Caféban tart sajtónyilvános könyvbemutatót Bihari Dániel író, Dr. Laszlovszky József és Dr. Nagy Balázs szerkesztőpáros és a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter.

Kiss László Levente

Virágh Ágnes előadása az  ‘Outsiders-Insiders’ című konferencián

A University of Readingen működő GCMS (Graduate Centre for Medieval Studies) szervezésében 2025. április 2-án került sor az “Outsiders–Insiders” című konferenciára, amelyen doktoranduszok és doktorjelöltek mutatták be, hogyan értelmezhetők az outsiders–insiders komplementer fogalompárok a középkori közösségek történetében.

A konferencia hibrid formában valósult meg: a személyesen jelen lévő előadók többsége angliai egyetemekről (University of Reading, University of Warwick, University of Oxford – Trinity College, Corpus Christi College, Mansfield College) érkezett, míg az online előadók észak-amerikai (Johns Hopkins University), magyar (Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem), német (Universität Hamburg, Philipps-Universität Marburg) és portugál (University of Évora) egyetemekhez kötődtek.

Az egynapos konferenciát négy nagyobb tematikus szekcióban fogták össze. Az egyik szekció a kívülállóság történeti folytonosságát és a marginalizálódást vizsgálta, különös figyelemmel arra, hogy a középkori közösségek hogyan értelmezték a politikai, kulturális, etnikai és vallási idegenséget, illetve ezek miként jelentek meg krónikákban, követjelentésekben vagy tárgyi emlékekben. Külön szekció foglalkozott azokkal, akik úgy lehettek kívülállók, hogy a felállított vallási vagy más közösségi normarendszeren kívül helyezkedtek el, és egy csoport szemszögéből nézve szabályszegőknek számítottak. A határokon túli területeket tárgyaló szekcióban a túlvilággal, eszkatológiával kapcsolatos képzetekre fókuszáló előadások kerültek. Végül a hovatartozás, társadalmi beágyazottság témakörére koncentráló szekcióban a céhrendszerrel, zarándoklatokkal, királyi reprezentációval és más városi közösségformákkal foglalkozó előadások tartoztak.

Virágh Ágnes előadásában (The Challenges to the Norms of Emotional Communities: A Southern Italian Urban Faction’s Engagement with the Hungarians in 1349) bemutatta, miként rekonstruálhatók a normatív keretek két különböző csoport – egy dél-itáliai városi frakció és a magyarok – között a belső–külső (insider–outsider, illetve az intus–foris) dichotómián keresztül, az Anjouk dinasztikus háborújának kontextusában. Az előadásban elemzett kérdések és példák Domenico di Gravina krónikáján alapultak, különös tekintettel a magyar kapitányok és a gravinai városi frakció közötti párbeszédekre (fogva tartás, váltságdíj kérdése, és az ezek köré szerveződő morális konfliktusok). A bemutatott normatív ellentétek három fő kérdéskör köré csoportosultak: a pénzbeli váltságdíj vagy földtulajdon igénye; a katonai fegyelem és a közösségi felelősség egymáshoz való viszonya; valamint a becsület, a családvédelem és a lojalitás szerepe válsághelyzetben – különös tekintettel arra, hogy mindez hogyan befolyásolta a magyarok és a gravinaiak közötti szövetség alakulását. Az előadás főbb következtetései szerint az outsider kategória relatív és változékony: nemcsak etnikai vagy kulturális értelemben értelmezhető, hanem a városi közösségeken belül is megjelenik. A normatív különbségek eltérő érzelmi gyakorlatokat és cselekvési prioritásokat hoztak felszínre, különösen válsághelyzetekben. Az érzelmek nem csupán irodalmi toposzokként jelennek meg a krónikában, hanem a közösségi normák megértésének és közvetítésének eszközeiként is értelmezhetők.

A konferencia programja megtekinthető itt.

Beszámoló a toruńi Nicolaus Copernicus Egyetemen végzett kutatómunkáról

Varga Imre Solt

2025. január 20–24. között végeztem kutatómunkát a toruńi Nicolaus Copernicus Egyetem (Uniwersytet Mikołaja Kopernika w Toruniu) könyvtárában és a helyi levéltárban (Archiwum Państwowe w Toruniu). A kutatómunka célja az volt, hogy a 15. századi magyar hadtörténet egyik legjelentősebb konfliktusához, a magyar-huszita háborúkhoz köthető tanulmányokat, forráskiadványokat gyűjtsek be, amit majd a későbbiekben felhasználhatok a téma kutatásához. Magyarországon az 1420-as évek közepén kezdődő huszita betörések új kihívás elé állították a magyar haderőt, azonban a hazai forrásadottságok miatt a Magyar Királyságot célzó betörésekről nem tudunk eleget, így a modellezésükhöz az ismertebb nemzetközi példák adhatnak segítséget.

A kutatómunka eredménye, hogy az 1431-es, német lovagrendi területeket (elsősorban az akkor még Danzignak nevezett Gdańskot) érő huszita-lengyel támadásról készült szakirodalom a hozzá kapcsolódó külpolitikai szakirodalommal együtt begyűjtésre került. Ezen felül több, az időszakot felölelő forráskiadványt is megvizsgáltam, számos adatot tartalmaznak a magyar külpolitikáról, illetve közvetlenül a huszitákkal, illetve a törökökkel vívott háborúkról, legyen szó halálesetről (pl.: IV. Vencel cseh király halála 1419-ben), csatákról (pl.: Prága ostroma, várnai csata) vagy békéről (pl.: 1412-es lublói béke).

A kutatómunka során a levéltári kutatásom során találtam az 1431-es huszita hadjáratról adatot tartalmazó okleveleket – bár a többségük Gdańskban található –, ezeket azonban technikai okokból nem tudtam megtekinteni. (Hibás volt a mikrofilm-olvasó.) A toruńi kutatómunka mindenképp sikeresnek nevezhető, számos szakírás és forrásadat került kigyűjtésre, amik közvetlenül a magyar-huszita harcokhoz, valamint általában a késő középkori magyar hadtörténethez köthetők, legyen szó a magyar-lengyel, vagy a magyar-litván háborúkról.