Megjelent a nemzetközi kapcsolatok történetét bemutató, angol nyelvű kötet (A History of International Relations) Bárány Attila, Györkös Attila és Pósán László fejezeteivel

A Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola, valamint az NKFI (MEC_K_2 program MEC_K 140734 nevű projektje) támogatásával jelent meg a nemzetközi kapcsolatok történetét az ókortól a 20. századig bemutató kötet (Attila Bárány, Róbert Barta, Attila Györkös, László Pósán, Katalin Schrek, Levente Takács, A History of International Relations, ed. Katalin Schrek, Debrecen, 2024).

A kötet fejezeteiből a kutatócsoport  tagjai, Bárány Attila, Györkös Attila és Pósán László többet is jegyeznek, a képanyag összeállításában pedig a kutatócsoport tudományos munkatársa, Novák Ádám is közreműködött.

Preface (Róbert Barta)

  1. The system of inter-state and international relations and the basics of diplomacy

Diplomacy – Foreign Policy – International Relations (Katalin Schrek)

  1. Patterns of inter-state relations in the Early and Late Middle Ages (3rd–15th centuries)

The Foreign Policy System and Diplomacy of Rome. From Augustus to Justinian (Levente Takács)

Byzantine Diplomacy (Attila Bárány)

Empire and Papacy (László Pósán)

The System of Medieval Diplomacy (Attila Bárány)

Trade War and Economic Diplomacy in the Middle Ages (László Pósán)

The Role of Church Forums and Institutions in International Relations in Medieval Europe (László Pósán)

  1. Great power politics and the renewal of diplomacy (15th–16th century)

The Persistence of Dynastic Politics During the Wars in Italy (Attila Györkös)

“The Unholy Alliance” – Ottoman Diplomacy and European Politics in the Sixteenth Century (Attila Györkös)

The Search for a New Balance of Power: International Relations and Religious Conflicts in the Sixteenth Century (Attila Györkös)

  1. The birth of modern diplomacy (17th–19th centuries)

The Emergence of Raison d’état and its Adoption in the Conflicts of the Seventeenth Century (Katalin Schrek)

Challenges to the Balance of Power System (Katalin Schrek)

The Congress of Vienna and the Maintenance of European Order until 1914 (Katalin Schrek)

  1. International Relations in the 20th Century

The Place, Role and Significance of the Great War in the History of International Relations (Róbert Barta)

The Paris Peace Treaties, the League of Nations and “The Balance of Powerlessness” (Róbert Barta)

International Cooperation and Conflicts during the Second World War (Róbert Barta)

The Cold War’s Forms of Opposition (Róbert Barta)

  1. Maps (Zsolt Szilágyi)
  2. List of Images and Captions (Katalin Schrek − Ádám Novák)
  3. Selected bibliography (Katalin Schrek)

Megjelent Györkös Attila és Novák Ádám forráskiadványa (Középkori oklevelek a Déri Múzeumban)

Újabb együttműködés a Déri Múzeummal: kutatócsoportunk munkatársa, Novák Ádám és Györkös Attila munkájának eredményeként megjelent a Középkori oklevelek a Déri Múzeumban c. kiadvány, amely gazdagon illusztrált tartalommal mutatja be a középkori oklevelek világát, és ad közre eddig ismeretlen középkori okleveleket a Déri Múzeum gyűjteményéből.
A kötet a Múzeumi Boltban elérhető.
A publikáció adatai:
Novák Ádám, Györkös Attila, Középkori oklevelek a Déri Múzeumban, Debrecen, Déri Múzeum, 2024. (A Déri Múzeum és gyűjteményei, 8). ISBN 978-615-5560-58-3

Szovák Márton beszámolója a Velencei Állami Levéltárban végzett kutatásáról

Szovák Márton

tudományos munkatárs

Velencei kutatóút

  1. május 13–17.

Fraknói Vilmos szerint „Minden nemzet történetnyomozói a könnyű munka és biztos eredmény kilátásával szállhatnak le [az olaszországi könyv- és levéltárak] mélyébe,” ezzel a reménnyel indultam egyhetes kutatóútra Velencébe a DE TKP Magyarország helye és képe a középkori Európában Kutatócsoportjának keretében végzett munkámhoz, az 1521–26-os velencei források feltárásához kapcsolódóan. Kutatásom elsődleges célkitűzése Marin Sanudo naplójának a megjelölt időkörben teljességre törekvő hungarika-feltárása. A napló a Velencei Köztársaság államtanácsainak (Nagytanács, Szenátus, Bölcsek tanácsa) ülésein történteket is rögzíti, ezek fennmaradt ügyiratai jó kontrollforrásnak tűntek a naplóhoz. A kutatóút során bebizonyosodott az ellenkezője, inkább a Sanudo-napló szövegkiadása szolgálhat a jövőben kényelmes mutatóként az elsődleges, levéltári forrásokhoz.

Az említett jegyzőkönyveket, protokollumokat a Velencei Állami Levéltár (Archivio di Stato di Venezia) őrzi, május 13-án itt kezdtem meg a kutatást. Elsősorban a széles törvényhozási és végrehajtói jogkörrel rendelkező Szenátus határozatait (Deliberazioni) tekintettem át. Hétfőn a Secreti sorozat 48-as regisztrumkötetéről és a 49-es elejéről készült digitális másolatokat tártam fel mutató alapján. A 48-as számúban 2 a megjelölt időkörön kívüli hungarika dokumentummásolat van, és 2 az időkörön belül. A 49-esben még 2 dokumentumot volt időm azonosítani. Az utóbbi 4 szövegről átírást készítettem. Délután a Ludovico Gritti és kora c. konferencián tartottam online előadást a Sanudo-napló Grittit illető bejegyzéseiről. A konferencia egyik előadásán felmerült a kérdés a dózsefi dalmáciai birtokszerzéseit intéző Nicolò Querini kilétét illetően, előadásomban rámutattam, hogy ő a Sanudo-napló dokumentumainak segítségével könnyedén azonosítható, tevékenysége jól követhető.

14-én ellenőriztem az előző napi átírásokat, majd a Secreti sorozat Filze alsorozatába gyűjtött feljegyzéseket vizsgáltam. A 4. csomóban 10 hungarika-dokumentumot találtam, a fontosabbakról fotót készítettem, illetve megkezdtem leírásukat a Momentum-adatbázisba. Az iratok részben a velencei-magyar követekhez (Csulai Móré Fülöp és Lorenzo Orio) kapcsolódnak, részben az adriai partvidékre vonatkoznak. A regisztrumok 49. kötetének feltárását is folytattam mutató szerint, 5 rövidebb-hosszabb, esetenként több témát is érintő hungarika szövegegységet írtam át, többek közt egy eddig ismeretlen, Brodarics Istvánnak címzett levelet.

15-én ellenőriztem a Brodaricsnak írt levél átírását, majd az 50. regisztrumra tértem át. Ebben a mutató 2 hungarikumot jelzett, ezeket átírtam, az egyik szöveg eredetije már a Filze 4-ben is benne volt. Az 51. regisztrumkötetben nem találtam hungarikumot, a Filze 5-ben sem, a Filze 6-ban csak 1 áttételeset, a Velencei Köztársaság gratuláló levelét I. Szulejmán részére a mohácsi győzelemhez. A Terra sorozat regisztrumainak 21. kötetében egy magyar vonatkozású, Lorenzo Orio követet érintő adatot rögzítettem, a sorozat többi kötetének kutatását elnapoltam. Ezek dátum szerint rendezett iratok, a továbbiakban a Sanudo-naplóból fogom kigyűjteni, mely szenátusi üléseken merült fel magyar téma, majd dátum szerint visszakeresem ezeket az eredeti iratokban, így gyorsítva a kutatást. A Secreti 48-as regisztrumkötetéből a két időkörön kívüli hungarikumot is átírtam, hogy a feltárása teljes legyen. Riccardo Predelli regesztái alapján áttekintettem a Libri commemoriali sorozat témába vágó iratait, 5 hungarikumot azonosítottam a digitális másolatokon, 4-et át is írtam.

16-án átírtam az ötödik hungarikumot a Libri commemorialiból, a Bölcsek tanácsának (Collegio dei savi) levelei közül pedig eredetiben átvizsgáltam a Comune sorozatot, de ezekben nem találtam Mohács előtti hungarikumot, egy érintőleges, Klisszára vonatkozó 1533-as iratot lefotóztam. A Collegio fejedelmi levelezése sem hozott komolyabb eredményt, a magyar uralkodókra vonatkozó csomóban csak egy középkori irat (Perényi Imre nádor levele a dózse részére) van, ezt lefotóztam.

A többi az Erdélyi Fejedelemségre vonatkozik, ezek alapvető adatait felvettem az esetlegesen érdeklődő kollégák kedvéért, van köztük magyar nyelvű, 17. századi követutasítás is. A Collegio iratanyagát a Notatorio regisztrumainak vizsgálatával folytattam, ezek közt legfeljebb érintőlegesen magyar ügyek vannak. A 19. kötetben 1 konkrét hungarikumot találtam, bizonyos budai Tót István vitás ügyét, ezt lefotóztam, átírtam. A levéltár 14 órai zárása miatt lehetőségem nyílt a Szent Márk-könyvtár (Biblioteca Nazionale Marciana) felkeresésére is, ahol a hétfői előadás során felmerült problémás szöveghelyet ellenőriztem a Sanudo-napló kéziratában. Bár a korábbi tapasztalatok fényében először csak a mikrofilmet kértem ki, az eredeti kézirat vizsgálata is szükségesnek bizonyult a kérdéses rész tisztázásához. Ezúttal erről a könyvtárosokat is sikerült meggyőzni, így pontosan tisztázódott a mikrofilológiai kérdés.

17-én befejeztem a 19. Notatorio regisztrumkötet vizsgálatát. A 20. kötetben két mikrotörténeti hungarikumot azonosítottam, a Szent Márk-templom kincstárát megtekinthette 1524-ben a Magyar Királyságba tartó pápai követ, 1525-ben pedig Kanizsai László. A Rómába zarándokló magyar főúr útvonaláról az analógiákon kívül eddig semmilyen adat nem állt a kutatók rendelkezésére.

Áttekintettem a főhatalom letéteményesének, a Nagytanácsnak a határozatait, az időkörömre vonatkozó részben nem találtam hungarikumot. Végül a konstantinápolyi követség három iratcsomóját fotóztam be, de ezek mélyebb feltárására már nem volt idő.

A kutatóút során kb. 90, eddig külön felületen rögzített Sanudo-hungarikumot is bevittem a Momentum-adatbázisba. Hazatérés után a levéltári iratok rekordjainak tisztázása következik, az összegyűlt hungarika anyagból a Brodaricsnak írt levél kiadása érdemes önálló publikálásra, a többi az átfogóbb kutatásokhoz fog érdemi alapanyagot kínálni. A kutatóút megvalósulásához nyújtott anyagi támogatást ezúton is köszönöm a Kutatócsoportnak!

Ónadi Sándor, Véber Zoltán és Visegrádi Renáta előadásai a II. Medievisztikai Vándorkonferencián

Ónadi Sándor (külső kutató, HUN-REN – DE „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport”), Véber Zoltán (tudományos segédmunkatárs, HUN-REN – DE „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport”) és Visegrádi Renáta (tudományos segédmunkatárs, HUN-REN – DE „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport”) is előadást tart a II. Medievisztikai Vándorkonferencián (2024. május 23-24., Debreceni Egyetem).

Ónadi Sándor előadása: Egyházi résztvevők az 1101. évi keresztes hadjáratban 

Az előadás rezüméje

Korábbi kutatásom középpontjában az első keresztes hadjáratban (1095–1099) részt vevő klerikusok, pápai legátus(ok), valamint a hadjárat befejezte után, 1099 szeptemberében megérkező Daibert (†1105), Pisa érsekének tevékenysége állt. A klérus feladatait ekkor négy csoportba soroltam: (1) az ütközetekhez tartozó feladatok, (2) a szegények gondozása, (3) a sereg összetartása és végül (4) a morális válságok kezelése. Ahogy az első hadjárat spirituális vezetőjének II. Orbán pápa (1088–1099) Monteil-i Adhemart, Le Puy püspökét nevezte ki, úgy – értesülve annak 1098. augusztus 1-jén bekövetkezett haláláról – a hasonlóan a pápa belső köréhez tartozó Daibert érkezett Keletre. Politikája sok szempontból ellentétes volt az Adhemar képviselte gyakorlattal, de ez magyarázható a megváltozott körülményekkel. Már Jeruzsálem 1099. július 15-i elfoglalása előtt, újabb seregek gyülekeztek Európában, válaszul Adhemar és a keresztes hadjárat vezetői által írt antiókhiai segélykérésre. A keletről érkező kedvező hírek csak fokozták a lelkesedést és a seregek létszámát. Ahogy az első hadjárat esetében, az 1100–1101-es hadjárat esetében is Európa különböző területeiről, a világi hierarchia más-más fokain elhelyezkedő főurak indultak útnak, természetesen eltérő célokkal. Orbán korábbi gyakorlata alapján, ekkor is kijelölésre került az új pápa, II. Paszkál (1099–1118) egy közeli embere, Bovisioi Anzelm, Milánó érseke, aki a milánói kontingenssel 1100. szeptember 3-án hagyta el városát. Előadásomban bemutatom az Anzelm által képviselt politikát, a hadseregen belül betöltött pozícióját, s megkísérlem összevetni a két korábbi spirituális vezető tevékenységével, különös tekintettel a fent vázolt négy csoportra. Ehhez főként elbeszélő forrásokat (Chartres-i Fulcher, Aacheni Albert, Caeni Rudolf, Aurai Ekkehard, Nogent-i Guibert és Robertus Monachus krónikáját), pápai okleveleket és a résztvevők leveleit tudtam felhasználni.

Véber Zoltán előadása: Hunyadi János szendrői fogsága

Az előadás rezüméje

Az 1448-as rigómezei csata következtében elszenvedett súlyos vereség után a csatatérről menekülő Hunyadi János a szerb despota, Brankovics György fogságába esett. Ez az esemény mély benyomást tett a kortársakra, amit több forrás és népdal is tükröz. Hunyadi közel két hónapig tartó fogságából szigorú feltételek mellett szabadult ki: 100.000 dukátot kellett fizetnie a magyar sereg által okozott károkért; a magyar seregnek a jövőben nem szabadott átkelnie Szerbián, ha a törökök ellen vonulnak; továbbá vissza kellett adnia a Brankovicstól korábban megszerzett birtokokat, és Hunyadi Lászlót túszként kellett hátrahagynia. A kormányzó, aki nem volt hajlandó a kiengedéséért cserébe felállított követelményeket teljesíteni, először bűnbakokat kezdett keresni, akiket a despota udvarában magas tisztséget betöltő két raguzai polgár személyében, valamint négy Brankovics familiáris személyében talált meg. Jogilag lépett fel ellenük, azzal a váddal, hogy az ő ösztönzésükre és javaslatukra került fogságba. Miután 1450. április 12-én a pápa felmentette az egyezményből eredő kötelezettségei alól, sereget indított a despotával szemben. Előadásomban magyar, raguzai és szerb források felhasználásával elemzem Hunyadi fogságba esésének körülményeit, valamint a Brankoviccsal és familiárisaival szembeni bosszúját.

Visegrádi Renáta előadása: Ab auctore correctum. Javítások Coluccio Salutati korai leveleiben

Az előadás rezüméje

A firenzei kancellárnak, Coluccio Salutatinak a Köztársaság nevében írt hivatalos levelei több szempontból közelítve is igen nagy fontossággal bírnak. Szerencsések vagyunk, hogy az elküldött missilis-ek nagy része fennmaradt másolat formájában a kancellár által gondosan szerkesztett regiszterek folióin, melyeket ma a Firenzei Állami Levéltárban őriznek. Az eredeti elküldött levél csak elvétve maradt ránk, így ezek egyértelműen hiánypótló dokumentumoknak számítanak. Maga a kancellár sokszor javított a másolaton, módosította és szépítgette azt, volt, hogy a kész missilis elküldése előtt, de volt, hogy már utána. Előadásomban ezekről, a másolatokon látható javításokról szólók az általam feldolgozott száz állami levél tükrében, mely korrektúráknak több típusa is megfigyelhető: áthúzás, javított rész sor fölé vagy margóra írása, margóra írt utólagos gondolat beágyazása, sor fölé írt szó utólag történt beírása, a scribatur szó előfordulása, akaratlan hibák, tévesztések, akaratlagos finomítások. Továbbá lehetőségem volt néhány olyan eredeti expediált missilis-t is megvizsgálni, melyek másolatai a levéltár regisztereiben is megtalálhatóak, ezáltal ugyanazt a levelet két fennmaradt forrás alapján is összevethettem. Az előadás során mutatok példát az elküldött levél és a regiszterbe került másolata közti eltérésekre és javításokra is.

Információk

Időpont

2024. május 23-24., csütörtök-péntek | 10:10-18:40, 10:00-15:40

Helyszín

Debreceni Egyetem, Főépület, II. emelet (Karácsony Sándor terem); III.emelet (XII-es terem)

Részletek