Kitüntetés nemzetközi szinten is jelentős tudományos munkáért, kiemelkedő tudományszervezői és szakmai közéleti tevékenységért

Bárány Attila, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet Középkori, Koraújkori Magyar Történeti és Segédtudományi nem önálló Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat–Debreceni Egyetem „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete” kutatócsoport vezető kutatója a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozata kitüntetésben részesült 2023. augusztus 19-én nemzetközi szinten is jelentős tudományos munkájáért, kiemelkedő tudományszervezői és szakmai közéleti tevékenységéért.

Előadások Toruń-ban

A toruń-i Nikolaus Kopernicus Egyetemen Dr. Piotr Pranke meghívására a kutatócsoport, valamint  „A középkori magyar hadszervezet forrásai Európában, 1301-1437, NKFIH” OTKA-csoport két Ph.D.-hallgatóval képviselte magát a „Between East and West: One world and two empires: Elites, saints and kings – remembering of past and forgotten worlds” c. konferencián.

Ölbei Tamás (University of Lorraine – University of Debrecen) előadásának címe: Dame de Cassel and her Polish mercenaries: the story of the creation of a duchy.

Varga Imre Solt (University of Debrecen) előadásának címe: Hungarian Defence Policy and Military Organization at the Beginning of the Hussite Invasions (1422–1427).

Részvétel a lleidai középkorász találkozón

Leeds-hez hasonlóan a spanyolországi Lleidában is többéves múltra tekint vissza a nemzetközi középkorász konferenciák szervezése. A kutatócsoport elődjének számító Lendület-kutatócsoport (Memoria Hungariae: Magyarország a középkori Európában) tagjai a 2017-es találkozóan önálló szekciót szerveztek. Az idei, 11. találkozón (2023. jún. 26-28.) Ölbei Tamás Ph.D.-hallgató (University of Lorraine – University of Debrecen) képviselte a kutatócsoportot, aki egyúttal egy másik hadtörténeti projektben is érintett (A középkori magyar hadszervezet forrásai Európában, 1301-1437, NKFIH).

Ölbei Tamás előadása a Flocel Sabaté (Universitat de Lleida) vezette szekcióban (Borders, wars and crusades) hangzott el. Az előadás címe: Hungarian mercenaries in Trecento Italy. A 14. század során az Itáliában harcoló zsoldosok kapcsán az előadó bemutatta a kutatócsoport adatbázisának az egyik, jelenleg is épülő részét, amelyhez Visegrádi Renáta és Virágh Ágnes dolgozzák fel a Firenzei Állami Levéltárban található számadáskönyvek alapján az 1360-as években a Firenze által szerződtetett magyar zsoldosok adatait. 

Részvétel a leeds-i középkorász kongresszuson

A Leeds-i Egyetem Középkortudományi Intézete 1994 óta koordinálja a középkorászok egyik jelentős világkogresszusának szervezését, melyen kb. 2500 medievista vesz részt egyszerre. A kutatócsoport előzményének számító, Lendület-kutatócsoport (Memoria Hungariae: Magyarország a középkori Európában) keretében Bárány Attila és Györkös Attila már korábban is előadtak az IMC Leeds-en.

Az idei évben a kutatócsoport három tagja, Bárány Attila, Györkös Attila és Virágh Ágnes vettek részt a konferencián (2023. július 3-6.). A szervezés munkálatait az olomouci Palacký Egyetem Történelmi Intézetének tagja, Patrik Pastrnak látta el. A közép-európai királynékkal foglalkozó panel három kisebb szekcióból állt.

Az első szekcióban (Central European Queenship, I: Embedding Power and Authority in Different Cultural and Legal Systems) Bárány Attila (előadás címe: Ruling in the Latin East: Margaret of Hungary, Queen Dowager of Thessalonica, 1207-1216) a másodikban (Central European Queenship, II: Weaving Marriage, Weaving through Marriage) Györkös Attila (előadás címe: Anne, Queen Consort of Hungary-Bohemia and Her Dynastic-Domestic Relations), a harmadik panelben (Central European Queenship, III: Confronting the Network Effects – Mediation, Regicide, Calumny) Virágh Ágnes (előadás címe: Parallels and Intersections in 14th-Century Southern Italian-Hungarian Relations: Queen Johanna I of Naples) mutatta be a királynékkal kapcsolatos, had- és diplomáciatörténeti előadását.

A konferencia során szó esett későbbi együttműködési lehetőségekről (könyvkiadás, közös konferenciaszervezés), új szakmai kapcsolatok alakultak ki, illetve több fontos intézményt (British Library, The Warburg Institute) kerestek fel a résztvevők, hogy a középkori kéziratokra vonatkozó kutatásaikat is előmozdítsák.

A képekre való kattintással megjelenik a képgaléria nagyobb felbontásban.

Fotó: © Bárány Attila, Györkös Attila, Elena Woodacre, Kristóf Ilona, Virágh Ágnes

Részvétel a „Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáján”

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2010 óta rendezik meg a Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáját. A szakmai fórumon a kutatócsoport tagjai az elmúlt években többféle szerepkörben is részt vettek.

Az idei évben (2023. jún. 01-02.) Véber Zoltán képviseli a kutatócsoportot egy olyan téma előadásával, amely a készülő doktori értekezéséhez kapcsolódik.

 

Az előadás címe és rövid leírása

 

A Raguza és Szent-Száva hercege közötti háború magyar vonatkozásai (1451–1454)

Szent-Száva hercege, Stefan Vukčić Kosača 1451-ben megtámadta a Raguzai Köztársaságot, és az 1454-ig zajló lokális konfliktus csakhamar nemzetközivé szélesedett, amelyben a környező országok és politikai szereplők szinte mindegyike részt vett. Mivel Raguzának nem volt jelentős hadserege, így a szövetségeseitől és Vukčić ellenségeitől remélt segítséget a háborúban. Legfontosabb szövetségesének a Magyar Királyság számított, míg a herceg oldalán az Oszmán Birodalom állt, ami jelentősen korlátozta a szövetségesek által nyújtott segítség formáját. Ettől függetlenül a raguzai diplomácia a háború ideje alatt mindvégig katonai beavatkozást sürgetett a magyaroknál arra hivatkozva, hogy a városuk a Magyar Királyság része, ezért a magyaroknak kötelessége megvédeniük azt. Bár Hunyadi János több alkalommal ígéretet tett a katonai segítségnyújtásra, végül a magyar beavatkozás elmaradt, és csak diplomáciai úton igyekezett segítséget nyújtani a szent-szávai herceg ellen. Előadásom célja, hogy a kapcsolódó magyar, raguzai és velencei források segítségével megvizsgáljam a magyar kormányzat tervezett és a megvalósult segítségnyújtását. Ugyanakkor az eredményeket szélesebb kontextusba helyezve következtetéseket vonhatunk le Hunyadi és a magyar vazallus államok közti kapcsolatokról.