A Szegedi Tudományegyetemen szervezték meg széles szervezői összefogás eredményeként, a „Békék és szerződések – Diplomáciatörténet I. Lajostól II. Rákóczi Ferencig” című konferenciát. A kétnaposra tervezett, közel hatvan előadó részvételével megvalósult konferencián kutatócsoportunk több tagja is előadóként vett részt.

Az első nap délutánján a Fegyveres konfliktusok és diplomácia című szekcióban Györkös Attila „Az 1500. évi francia–magyar szövetség és a törökellenes háború gondolata” címmel beszélt egy, a párizsi Archives nationales-ban, a J 458 No. 1 jelzet alatt őrzött szerződésről.

Bár E. Kovács Péter betegség miatt nem tudott részt venni a konferencián, előadásának írott változatát a szekcióelnök, Bárány Attila tolmácsolásában hallgathatta meg a közönség. Előadása a 1413. április 17-én megkötött, Velence és Luxemburgi Zsigmond között zajló itáliai háború (1411–1413) részleges lezárását jelentő castellettói békéről szólt.

Georg von Steint, Mátyás diplomatáját mutatta be Bárány Attila a Diplomata pályaképek című szekcióban, ezzel párhuzamosan pedig Véber Zoltán egy, a milánói levéltárban őrzött, korábban ismeretlen forrásról beszélt, amely hasonlóságot mutatott a „szulejmáni ajánlattal”, és a Magyar Királyság, illetve az Oszmán Birodalom közötti (1453–1455) diplomáciai érintkezéseit vizsgálta.

A második nap délelőttjén Szovák Márton a II. Ulászlóhoz és II. Lajoshoz küldött velencei követek pályaképeit ismertette, bemutatva oktatási hátterüket, társadalmi helyzetüket és velencei államigazgatási múltjukat.

Zárásképpen a Ceremóniák című szekcióban Pósán László „Ajándékok Luxemburgi Zsigmond és a Német Lovagrend közötti diplomáciai kapcsolatokban” című előadásában elsősorban a sólymok adományozásának kérdéskörével foglalkozott, míg Novák Ádám a Jagelló-kori lengyel–magyar békék pecsétjeit ismertette.

A konferencia kifejezetten tartalmas szakmai programnak bizonyult, a szekciók gyakran nagy létszámú hallgatóság előtt zajlottak, és értő hozzászólások, kérdések hangzottak el. A konferencia szüneteiben lehetőségünk nyílt a tudományos kapcsolatokat szorosabbra fűzni a kutatóegyetemek és más intézetek között.

A program és az előadások összefoglalói elérhetők az alábbi oldalra kattintva.

A képek kattintással nagyíthatók.

2024. szeptember 16. és 20. között második alkalommal rendezték meg az Umanesimo e Rinascimento (1350 CA.-1550 CA.), Ricerche in corso e prospettive [Humanizmus és reneszánsz (1350 ca. – 1550 ca.). Folyamatban lévő kutatások és kilátások] című szemináriumot. Egy több tudományterület képviselőiből összeállított bizottság pályázatuk benyújtása után kiválasztott húsz fiatal kutatót, akiket az Accademia Vivarum Novum támogatásával a Villa Falconieriben (Olaszország, Frascati) láttak vendégül, és a konferencia négy napján nyolc szekció keretében mutathatták be kutatási területüket. Minden szekciót egy-egy plenáris előadás nyitott meg, olyan elismert kutatók és professzorok részvételével, mint Enrico Fenzi, Concetta Bianca, Antonietta Iacono, Hartmut Wulfram vagy Pierre Caye.

A konferencia programja szerint Visegrádi Renáta a péntek délelőtti szekcióban adott volna elő, amely napra a konferencia szervezői az irodalom, vallás és politika tematikát állították fókuszba. Az előzetesen kitűzött program szerinti előadás azonban az egyik előadó betegség miatti távolmaradása okán keddre került. A Sulle lettere di Stato concepite dal Salutati nell’agosto e nel settembre 1375 [A Salutati által 1375 augusztusában és szeptemberében fogalmazott állami levelekről] címmel megtartott előadás Coluccio Salutati politikai gondolkodásába nyújtott bepillantást a firenzei kancellárnak Firenze nevében írt diplomáciai levelein keresztül. Az előadás második felében Salutati gondolkodásának és retorikai, sőt irodalmi stílusának érzékeltetésére két, ezt jól példázó episztola részletes ismertetésére került sor. Az első kiválasztott levelet Firenze Galeotto Malatestának, Rimini urának küldte szeptember 17-én, a másodikat pedig Durazzói Károly hercegnek, későbbi nápolyi és magyar királynak szeptember 19. és 23. között (a másolat keltezetlen).

Az öt napos konferencia közepén, a szerdai szabad foglalkozású nap keretében – amennyire az időjárás engedte – lehetőség nyílt felfedezni Frascati városát, illetve magában a Villa Falconieriben kaptak tárlatvezetést a szervezők jóvoltából, aminek köszönhetően az egyes szobák mellett a résztvevők megtekinthették a műtermeket is, ahol éppen akkor is egy ifjú művész dolgozott festményén.

A konferencia programja elérhető az alábbi linkre kattintva.