SOROZATON KÍVÜLI KIADVÁNYOK 

Tanulmánykötetek

Kiadás éve: 2019

Kiadás helye: Pécs

Terjedelem: 251 oldal

Nyelv: Magyar

ISBN: 978-963-429-394-1    

Elérhetőség

Varietas delactat 

A pápai-magyar kapcsolatok sokszínűsége a 11-14. században

Szerk. KISS Gergely

       

A kötetben a pápai legátusokat új szempontból vizsgálják, a sokszínűségre koncentrálva és a régi kutatási tradícióval szakítva: nem egy legátust állítanak a középpontba, hanem értékelik a legátusok különböző fajtáit és feladait.

Előszó

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ (Kiss G.)

A pápai képviselet
A kora középkor
A reformpápaság időszaka: a pápai képviselet megújulása
A 12. század eleje –13. század közepe: pápai képviselet differenciálódása
A 13. század közepe – 14. század vége
A pápaság és Magyarország kapcsolatrendszere a 11–14. században – áttekintés
A képviselet formái
A pápai megbízottak tevékenységének jellemzői

II. ESETTANULMÁNYOK A 11–14. SZÁZADBÓL

Kiss Gergely: Gregorius de Sancto Apostolo. Egy 12. század végi magyarországi pápai legátus pályafutása
Barabás Gábor: Gregorius de Crescentio bíboros élete és magyarországi legációi
Kovács Viktória: Alter ego domini papae Nicolai III. Fülöp fermói püspök, szentszéki legátus magyarországi tevékenysége (1279–1281)
Kiss Gergely: Altegradus de Cataneis de Lendenaria. Egy legátusi ügyhallgató a 14. század eleji Magyarországon
Maléth Ágnes: Gui de Boulogne magyarországi legációja

Rövidítések
Források
Szakirodalom
Személy- és helynévmutató

Recenzió

„Az első részben, amely a kötet közel egyharmadát teszi ki, egy általános képet kapunk a pápai képviselet kiépüléséről, annak kezdeti formáiról, illetve későbbi differenciálódásáról. A pápai diplomácia kezdetleges formáinak (vicarius, rector, defensor, apocrisiarius) eredetét körüljárva, illetve a forrásokban az ezredfordulót követően egyre nagyobb gyakorisággal használt, olykor igen félrevezető megnevezések (legatus, nuntius, missus) értelmezése körül kialakult problémákat tisztázva jutunk el az általános rész második egységéhez, amely a pápaság és a Magyar Királyság 11–14. század közötti kapcsolatrendszeréről ad rövid áttekintést. ”

(Bandi Kristóf Bálint, Pontus 3, 2020, 206-207.)