Monumenta Militaria Hungariae-adatbázis
A forrásfeltárás időbeli, térbeli és tematikus keretei
Kutatásunk célja, hogy összegyűjtse és feldolgozza a késő középkori magyar hadszervezet elbeszélő, levéltári és kézirattári, illetve képi és tárgyi emlékekben megmutatkozó forrásait. A forrásfeltárást illetően fontosnak tartjuk a nyugati aspektus szem előtt tartása mellett a közép-európai kontextus figyelembevételét is, valamint a Magyar Királyság balkáni hadszínterén való jelenlétének az értékelését. Ennek megfelelően a gyűjtés igen gazdag matériákból tevődik össze, amely többek között az itáliai, dalmáciai, cseh, osztrák, havasalföldi, bosnyák és szerb hadi vállalkozások anyagára egyaránt kiterjed. Feltevésünk szerint az írott források – krónikák, követjelentések, naplók, korai hírlevelek – és képzőművészeti alkotások új adatokat szolgáltatnak a hadviselő felekről, s a magyar hadszervezet valamennyi részéről (a seregek összehívása, összetétele, hadvezetés, taktika, logisztika).
A kutatócsoport kronológiai és tematikus keretei az 1301 és 1526 közötti periódusra terjednek ki. A kezdődátum választását az is indokolja, hogy az Anjouk-korától vált meghatározóvá a Magyar Királyság számottevőbb részvétele az itáliai hadszíntereken, valamint a magyar zsoldosok itáliai tevékenysége is ekkortól vált markánssá. A 14–15. századot tekintve összegyűjtjük Luxemburgi Zsigmond nikápolyi hadjáratának írott és ikonográfiai forrásait, s figyelmet kapnak a király husziták elleni küzdelmei. Összeállítjuk a törökellenes vállalkozások szintetikus célú forrásbázisát, amely Zsigmond mellett Hunyadi János, Hunyadi Mátyás és a Jagellók korát is magába foglalja. A török elleni küzdelmeket illetően olyan forrásokat emelünk be a corpus-ba, amelyek a 15–16. századi magyar hadvezetés más hadi vezetőkkel való együttműködését tárgyalják. A „kései” keresztes vállalkozások forrásait is elemezzük, amelyek a burgundi hercegekhez és a Valois királyokhoz köthetőek.
Figyelmet fordítunk az ikonográfiai, reprezentációs és egyéb tárgyi emlékekre is: ezek egy része ismert lehet a kutatás előtt, de ezeket hadtörténeti szempontú vizsgálat alá még nem vették (illusztrált kéziratok és katonai traktátusok, címerkönyvek, falfestmények, táblaképek, reliefek, játékkártya lapok, csontnyergek). Ennek kapcsán lényegesnek tartjuk a korábban még nem, vagy nem elégséges módon kutatott okleveles anyag és elbeszélő források feltárását, fordítását, bevezető tanulmányokkal és annotációval való ellátását.
A forráskutatás főbb kérdései és relevanciája az adatbázissal
A kutatás során feltérképezzük, hogy a kortársak a fennmaradt leírások szerint milyen ismeretekkel rendelkeztek a magyar hadseregről. Milyen formában értelmezték és magyarázták ezek a szerzők a magyar hadakozókról szerzett híradásokat, valamint hogyan mutatták be a hadviselőkkel való interakcióikat. Lényeges kérdés az is, hogy azon beszámolók írói, akik eltérő politikai-kulturális konstellációval rendelkező régiókhoz tartoztak, hogyan vélekedtek a magyar hadszervezetről, a hadviselés módjairól, a hadjáratok során megmutatkozó magyar táborozási „szokásokról”. Arra is koncentrálunk a vizsgálat során, hogy számba vegyük azokat a sajátosságokat és toposzokat, amelyeket a jellegzetesen magyar taktikai készséghez és fegyverzethez kapcsoltak a középkori forrásokban. A feltárt dokumentumokat, képanyagot egy online adatbázisban közöljük (Monumenta Militaria Hungariae), külön szoftvert fejlesztve működtetéséhez. Bízunk benne, hogy a hadtörténeti kutatások mellett a művészettörténeti kutatások során is jól hasznosíthatónak bizonyul majd az adatbázis.
Az adatbázis mindenki számára ingyenes, ugyanakkor az eléréséhez előzetes regisztrációra van szükség. Regisztrációt a militaria.hungaria@gmail.com e-mail címen lehet kérni.
Eredményes böngészést kívánunk!