SOROZATON KÍVÜLI KIADVÁNYOK 

Tanulmánykötetek

Kiadás éve: 2014

Kiadás helye: Debrecen

Terjedelem: 462 oldal

Nyelv: Magyar

ISBN: 978-963-89963-3-6             

Elérhetőség

„Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capite et membris”

Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából 

Szerk. BÁRÁNY Attila – PÓSÁN László

 

A kötetben a Debreceni Egyetem Történeti Intézete által szervezett konferencia (2014. november 5-7.) elődásainak anyagának írott változatai kaptak helyet. A szerkesztők ezzel a kötettel járultak hozzá a zsinati évforduló kapcsán a „Konzilstadt Konstanz” programhoz.

Előszó

A konstanzi zsinat és Európa

Bárány Attila: A Luxemburg-ház nyugati (angol, francia, burgundi) kapcsolatai1378 és 1416 között

Bubnó Hedvig: Kaszília küldöttsége a konstanzi zsinaton

Csukovits Enikő: A konstanzi zsinat, mint könyvvásár és tudományos fórum

Györkös Attila: Francia egyházpolitikai törekvések a skizma idején és a konstanzi zsinaton

Kiss Gergely: Magyar követség a pisai zsinaton? XII. Gergely és Magyarország kapcsolata1408 1409-ben

Kondor Márta: Magyar király a német trónon: Luxemburgi Zsigmondbirodalmi kancelláriája és a királyi tanács (1410–1419)

E. Kovács Péter: Imperia az imperiumban

Maléth Ágnes: A schisma előidézői? Az avignoni pápaság megítélése a modern magyar történetírásban

Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában

Pósán László: A Német Lovagrend, a lengyel és a litván állam közöttikonfliktus a konstanzi zsinaton

Prajda Katalin: A Magyar Királyság és a Firenzei Köztársaság diplomáciai kapcsolatai a Zsigmond-korban

Egyház-és jogtörténet

Érszegi Géza: „…az ország szabadságát a konstanzi egyetemes zsinaton esküvel megerősítették, ahogy az a róla kiadott bullában világosan olvasható”

Fedeles Tamás: A Camera Apostolica és a magyar egyházi javadalmak a konciliarizmus időszakában

F. Romhányi Beatrix: A konstanzi zsinat és a ferences obszervancia megjelenése Magyarországon

Tusor Péter: A konstanzi bulla „alkalmazása”. A magyar királyi főkegyúri jog a 15–16. században

Magyarország a konstanzi zsinat idején

Gulyás László Szabolcs: Luxemburgi Zsigmond jobbágyköltözéssel kapcsolatos rendelkezései

Gyöngyössy Márton: „Gazdag föld – szegény ország”: magyarországi aranytermelés és aranypénzverés Luxemburgi Zsigmond korában

Kordé Zoltán: Hatalmi-politikai viszonyok Erdélyben a konstanzi zsinat korában

Sebők Ferenc: A konstanzi zsinat a modern magyar történetírás tükrében

C. Tóth Norbert: A király helyettesítése a konstanzi zsinat idején

Bárók, főpapok, humanisták, címerek

Árvai Tünde: „Magnus comes de Hungaria” – Garai Miklós nádor Nyugat-Európában

Bozzay Réka: Magyar diákok egyetemjárása a Luxemburgi Zsigmond korában

Gyulai Éva: A Magyar Királyság címere Anjou Renée heraldikai reprezentációjában

Jékely Zsombor: Címerkönyvek és címereslevelek: magyar nemesi címerek a konstanzi zsinat idején

Kiss Farkas Gábor: Konstanztól Budáig: Pier Paolo Vergerio és a magyar humanizmus

Novák Ádám: A sasember fiai. Egy főúri család és familiája Luxemburgi Zsigmond kíséretében

Prezenszki Erzsébet: Bajoni István, egy XV. századi humanista főpap életpályája

Véber János: Barius Miklós, egy humanista műveltségű főpap a 15. század közepén

Hadtörténet, hadszervezet, haditechnika a konstanzi zsinat korában

Fodor Pál: Az oszmán hadszervezet a 15. század első felében

B. Szabó János: A huszita hadviselés hatása és adaptációja Kelet-Közép-Európában

Veszprémy László: Zsigmond és a husziták küzdelmének első évei. A hadvezér és diplomata konfliktusa

Tudomány és kommunikáció – a Debreceni Egyetem tudománykommunikációs tevékenységének fejlesztése TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0060

Recenzió

„Perhaps one of the greatest merits of the book is that it clearly demonstrates the extent to which Hungary’s history was inseparable from the history of the rest of Europe at the time. The essays offer numerous examples of ways in which the Council and the events that took place at the time of the Council influenced events in Hungary. In other words, they offer ample testimony to the fact that the Kingdom of Hungary was an integral part of Europe.”

(Péter Haraszti Szabó, The Hungarian Historical Review 5/2, 2016, p. 396)