HUN-REN – DE „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport”
Célkitűzések
Kutatócsoportunk célja Magyarország hadtörténetének, hadszervezetének, háborúinak vizsgálata, különösen 1301 és 1526 között, közép-európai látószögből, valamint a tárgyalt korszak és téma forrásainak összegyűjtése és kritikai kiadása. Különös figyelmet fordítunk az oklevél-narratiók hadtörténeti összefüggéseire, és arra is, hogy növeljük a kutatás nemzetközi reprezentáltságát.
Kutatási előzmények
A középkori Magyar Királyság Európában betöltött szerepét vizsgáló projektünk 2014-ben elnyerte az MTA Lendület-pályázatát, amelyet 2019-től előbb a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági, majd 2021 végéig a Tématerületi Kiválósági Program keretében folytattunk. Már a Lendület-projekt is épített a fegyveres konfliktusok vizsgálatára. A diplomáciai kutatást 2019 végétől kiegészítette egy hadtörténeti (A középkori magyar hadszervezet forrásai Európában, 1301-1437, NKFIH).
A harmadik pillért a 2010-es évek elejétől egy, a Zrínyi Kiadó által gondozott sorozat képezte, amelyet Veszprémy László és Pósán László szerkesztettek. A vállalkozás nem a hagyományos, eseménytörténetre koncentráló hadtörténeti munkákra irányult, hanem tematikus köteteket adott ki: új szempontok szerint vizsgálta a háború intézményét, törekedve a modern hadtörténetírás új módszertanának alkalmazására. A tematikus nézőpontok kiterjedtek a határvédelemre, a finanszírozásra, a logisztikára és a hadtápra.
Témakör
A korábban is szem előtt tartott metodológiai elvek továbbvitelét célozzuk jelen pályázatban is, mindazonáltal figyelmet fordítunk a hadakozás tárgykörébe tartozó, tágabb értelemben vett témákra is: a „non-combattant” kategóriába tartozók meghatározása és szerepe, valamint a „háborún kívüli” eszközökre (nyomásgyakorlás, felvonulás), és a hadtörténti kutatások meghatározó, ugyanakkor még nem teljesen kiaknázott részeire (hírszerzés, felderítés, kémkedés és fogság). Vizsgáljuk az itáliai magyar zsoldosságot (Vatikáni Apostoli Levéltár, Firenze, Mantova). A projekt középpontjában kritikai szemléletű, kommentárokkal ellátott forrásközlemények, magyar és idegennyelvű tanulmánykötetek, nagymonográfiák állnak.
Forrásbázis
Szélesítjük mind a narratív, mind az okleveles források – követjelentések, naplók, korai hírlevelek – körét. Igen sokrétűek az eddig fel nem használt források (mint például az Archivio di Stato di Firenze condottákat tartalmazó dokumentumai a 14. század derekáról, amelyek számtalan magyar vonatkozású bejegyzést tartalmaznak), amelyek feltételezéseink szerint új adatokat szolgáltatnak a hadakozókról, az enumerációról, a seregek összetételéről, a hadvezetésről, illetve a taktikáról és utánpótlásról.
A hadtörténeti kutatás idő- és térbeli keretei
A kutatási periódus kronológiai spektrumát (1301–1437) kibővítjük, így a vizsgált időkeret kiegészül még a Hunyadiak és a Jagellók korával (1437–1526). Mindezt több tényező is indokolta: egyfelől az Anjou- és Zsigmond korban is vannak még olyan feltáratlan területek, amelyek nem szerepeltek az NKFI-projekt tervezetében. Másfelől jelen projekt térbeli fókusza a szélesebb értelembe vett közép-európai térségre és a vele mindig aktív kölcsönhatásban álló szomszédos régiókra (Dalmácia, Itália a Cseh és a Lengyel Királyság, a Litván Nagyfejedelemség, Szilézia, a Német Lovagrend fennhatósága alatt álló területek, valamint a román fejedelemségek) irányul. A magyar uralkodók és megbízottjaik külhoni hadi vállalkozásai – mint például Hunyadi János keresztes szövetségben végrehajtott akciói vagy Mátyás sziléziai háborúi – kizárólag a közép-európai hatalmi kontextus alapos feltárása mentén értékelhetőek.
A forráskiadás szempontjai
Alapvető célkitűzésünk a forráskiadás: közzéteszünk olyan szemelvénygyűjteményeket, regesztázott oklevélkiadásokat és válogatásokat az elbeszélő kútfők műveiből, amelyeket eddig nem, vagy kevéssé ismert a magyar hadtörténeti kutatás. Ezeket önálló kötetekben és tematikus válogatásokban szeretnénk közreadni, megfelelő kommentárokkal, tudományos apparátussal, bevezető tanulmányokkal ellátva.
Nagy Lajos és Zsigmond itáliai hadjáratait különböző időmetszetekben (1347-50; 1356-58; 1378-81; 1419-20) vizsgáljuk. Az Itáliában harcoló magyar zsoldosokat a 15. században is kutatjuk. Feltárunk levéltári (Padova, Siena, Pisa, Milánó, Firenze) és elbeszélő forrásokat (Domenico da Gravina, Zárai Névtelen, Machaut; Méziéres). A Villani-krónika fontosabb részleteit megjelentetjük. Kutatunk firenzei kapcsolatokat (Salutati-levelezés). Nikápoly résztvevőiről rendezzük a burgundi anyagot (Lille, Dijon). Vizsgáljuk Zsigmond boszniai, havasalföldi hadjáratait, a teutonok megtelepítésére tett kísérleteit. Foglalkozunk a burgundiak és a Valois-k keresztes törekvéseivel (Wavrin, Broquière, Commynes, Rincón). Áttekintjük Hunyadi kevéssé kutatott vállalkozásait (1448–56: Krusevác, Kilia), illetve milánói ifjúkorát és familiárisait. Mátyás sziléziai háborúit Długosz- és Eschenloer-szemelvényekkel ábrázoljuk. Kutatjuk a huszita háborúkat a bratríktól a zsoldosokig (1437-67). A Jagelló-kor fő kútfőiből is adunk közre: Sanudo I Diarii-je és Burgio levelei. Megjelentetünk angolkövetjelentéseket és egy Mohács-monográfiát angolul.
A feldolgozott dokumentumokat a Monumenta Militaria Hungariae online adatbázisunkon keresztül hozzáférhetővé tesszük.
